Mit kezdhetne most a kormány a nyugdíjrendszer valódi, nehéz problémáival? Miért átverés a nettósított nyugdíj? Mennyi pénzt gyűjthet, ha valaki 35, 45, vagy 55 évesen kezdi el a megtakarítást a nyugdíjra, az állam által támogatva? Farkas András nyugdíjszakértő és Veres Patrik pénzügyi szakértő tért vissza a PénzÜgyes podcast legújabb adásában.
Viszi a háború a nyugdíjunkat? – Az ukrán válság hatásai a pénzünkre címmel jelent meg a PénzÜgyes podcast ötödik adása egy hónappal ezelőtt, most pedig a nyugdíjtéma folytatása következik. Ebben a részben szakértőink elmondják, hogy mit várnak a választások eredményétől a nyugdíjhelyzetet tekintve, illetve konkrét példákkal szemléltetik, miért fontos időben elkezdeni a nyugdíjmegtakarítást.
“Magyarországon a nyugdíjrendszer egyik legnagyobb gondja, hogy van az állami nyugdíjpillér, van egy annál sokkal kevésbé hangsúlyos öngondoskodási pillér, és nincs közte – a minden egyes modern nyugdíjrendszerben meglévő – foglalkoztatói nyugdíjpillér. Az újabb kétharmados felhatalmazással a kormány megvitathatná ezt a kérdést, új lábat növesztve a nyugdíjrendszerhez”- fogalmaz Farkas András nyugdíjszakértő a PénzÜgyes adásában.
A NyugdíjGuru News alapítója kitért arra, hogy a nyugdíjemelés rendszerével is nagy gond van, mert kizárólag az inflációt követi. Mint elhangzik, idén kétszer is érkezhet kiegészítő nyugdíjemelés, összességében öt százaléknyi. Ugyanakkor ez 200 milliárdos plusz tételt jelent abban a költségvetésben, amiben egyébként is nagy a hiány, a forrást pedig meg kell teremteni.
Veres Patrik szerint a következő ciklusban a nyugdíjkötvény bevezetése és a jóléti alapok rendszerének kérdése is előtérbe kerülhet. A Grantis pénzügyi szakértője úgy látja, bár egyre többen foglalkoznak az öngondoskodással, a nyugdíjmegtakarítás kérdése mégis olyan, mint a globális felmelegedésé. “Ez egy olyan probléma, amit nem látunk, nem ér el hozzánk, legyintünk, hogy “ez nem velünk fog megtörténni”, mert nem tudunk konkrétumokat megfogni. Kicsit a nyugdíjmegtakarítás is ilyen kérdés: ha nincs előttem egy konkrét szám, az életben nem fogom rávenni magam arra, hogy félretegyek.”
Merthogy, míg Ausztriában például eurócentre pontosan megállapítható mindenki nyugdíja, és így meghatározható az öngondoskodás szükségessége, addig Magyarországon leginkább csak megbecsülni lehet, hogy mennyi pénzt kapunk majd nyugdíjas éveinkben. Nem látjuk, mekkora lesz a hiány, amit pótolnunk kellene a biztos megélhetéshez. Mi az oka ennek, milyen külföldi példákat követve lehetne változtatni a rendszeren, és mi várható még a következő időszakban a nyugdíjakat tekintve? További részletek az adásban.
Hogyan lehet félretenni a nyugdíjas évekre?
Ahogy a szakértők fogalmaznak: jó hír, hogy a nyugdíjra bárhogyan megtakaríthatunk. Ha borítékba, ha malacperselybe, ha bankszámlára szeretnénk gyűjteni, az is jó, a lényeg, hogy folyamatosan történjék a megtakarítás. Amikor ennél egy lépéssel szeretnénk tovább menni, és jobb döntéseket hozni, akkor érdemes megnézni, milyen hosszútávú megtakarításokat támogat az állam.
Jelenleg három ilyen eszköz van:
- az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások,
- a nyugdíjbiztosítások,
- és a nyugdíj előtakarékossági számlák,
ez az a három termék, ahol a befizetések után évente 20 százalékos adóvisszatérítést kaphatunk az szja-ból.
De mit kell tudni róluk, hogyan működnek pontosan ezek a termékek? Melyiket válasszuk? Mik az előnyeik és hátrányaik? Ha valaki megszorulna, hogyan nyúlhat hozzá a futó megtakarításaihoz?
Ezekre a kérdésekre is választ ad a PénzÜgyes adása, amiben konkrét számítás is elhangzik, és nagyon jól szemlélteti, hogy mekkora nyugdíj-kiegészítést jelent az adójóváírásokkal, hozamokkal növelt pénz, ha valaki 35 évesen, 45 évesen, vagy 55 évesen kezdi el a megtakarítást.
A PénzÜgyes korábbi adásaiból:
