Zelenszkij: Civil célpontjai is voltak az orosz rakétatámadásoknak
Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították – jelentette ki péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra, és kiemelte: a csapásoknak katonai objektumok mellett civil célpontjai is voltak.
Hajnalban több robbanást is lehetett hallani Kijevben. Meg nem erősített hírek szerint a főváros légvédelme több rakétát hatástalanított, és egy orosz repülőgépet vagy drónt is kilőttek. A törmelék eltalálhatott a Dnyipro partján egy kilencemeletes lakóházat, amely kigyulladt. Három ember megsérült.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük a fővárosban is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat jelentett be Moszkva ellen.
Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt.
EU-csúcs: megállapodtak az Oroszország elleni második szankciós csomagról
Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.
Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést. Az ukrán elnök szerint az országa elleni újabb orosz támadások azt bizonyítják, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók nem elégségesek.
Közösen elítéltük Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben és egységes szankciók bevezetéséről döntöttünk – mondta Orbán Viktor péntek hajnalban, a brüsszeli uniós csúcs után, a Facebookon közzétett nyilatkozatában. “Világossá tettem, hogy mi ki fogunk állni Magyarország nemzeti érdekei mellett és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba” – fogalmazott a miniszterelnök. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az egységes szankciók nem érintik az energia területét, ezért, mint mondta Magyarország és az Unió többi tagállamának energiaellátása a szankciók ellenére is biztosított.
(MTI/Európai Tanács)
Orbán Viktor közlése szerint döntöttek arról, hogy több pénzt kell fordítani azoknak az országoknak a biztonságára, amelyek szomszédosak Ukrajnával, így Magyarországéra is “és több pénzt kell fordítanunk a keleti határvédelemre“.
Zelenszkij: Ukrajna magára maradt a harcban
Ukrajna magára maradt a harcban – jelentette ki péntekre virradóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közzétett videóüzenetében. “Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek” – olvasható az UNIAN ukrán hírügynökség által is közzétett beszéd szövegében. Mindemellett az ukrán elnök köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát az orosz katonai művelet közepette.
Zelenszkij szerint az elmúlt 24 órában 137 ukrán katona, illetve civil vesztette életét 316-an pedig megsebesültek. Beszámolt arról is, hogy az ukrán katonák hősies küzdelme ellenére elvesztették az ellenőrzést a fekete-tengeri Kígyó-sziget felett.
Közölte: értesülései vannak arról, hogy “az ellenség őt első számú célpontként, a családját pedig második számú célpontként” jelölte meg. “Az államfőt megsemmisítve akarják, politikai értelemben megsemmisíteni Ukrajnát” – hangsúlyozta. Kijelentette: Kijevben, a kormányzati negyedben marad a nélkülözhetetlen kormányszervek többi tagjával együtt. Mint mondta, családja is Ukrajnában marad.
Beszélt arról is, hogy nem fél megvitatni Oroszországgal Ukrajna semleges státuszának kérdését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett arra: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket.
Ukrajna elrendelte az általános mozgósítást
Volodimir Zelenszkij csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában. Az ukrán elnök hivatalos honlapján megjelent dokumentum indoklása szerint az általános mozgósítást Oroszország “agressziója” miatt rendelték el “az ország védelmének szavatolása, az ukrán fegyveres erők és más katonai formációk harci és mozgósítási képességeinek fenntartása végett”.
Telegram-oldalán az ukrán elnök ENSZ-békefenntartó misszió támogatását követelte az uniós tagállamok vezetőitől. Egyben megismételte korábbi felhívását, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból és vezessenek be embargót az orosz olaj- és gázszállításokra.
Kreml: Putyin telefonon egyeztetett Macronnal
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel – közölte csütörtökön este a Kreml. A tájékoztatás szerint Putyin a beszélgetés során “kimerítő” magyarázatot adott hivatali partnerének Oroszország cselekedeteinek okaira. Az orosz államfői hivatal arról számolt be, hogy “komoly és nyílt véleménycsere folyt az ukrajnai helyzetről”.
Az Elysée-palota szerint Macron követelte, hogy Putyin haladéktalanul állítsa le az orosz katonai műveletet Ukrajna ellen. A két politikus megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak.
NAÜ: az ukrajnai atomerőművek biztonságosan működnek
Az Ukrajnában üzemelő atomerőművek biztonságosan működnek és nem történt “rombolás” a csernobili erőmű hulladéktárolójában és egyéb létesítményeiben sem – közölte csütörtökön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az atomerőműveket felügyelő ukrán hivatalra hivatkozva. Az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója csütörtökön közölte, hogy orosz csapatok elfoglalták a 2000-ben végleg leállított csernobili atomerőművet, miután Moszkva csütörtökön hadműveletet indított a szomszédos ország ellen.
A csernobili atomerőműben, ahol 1986 áprilisában Európa legsúlyosabb nukleáris balesete történt, hulladékkezelés és -tárolás folyik az üzemeltető Csernobil Különleges Állami Vállalat (NPP) honlapja (https://chnpp.gov.ua/en/home) szerint.
“Ukrajna tájékoztatta a NAÜ-t, hogy ‘azonosítatlan fegyveres erők’ ellenőrzésük alá vonták a tiltott övezetben fekvő Csernobil Különleges Állami Vállalatot” – áll az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szervezete közleményében. Hozzátette: az ukrán fél tájékoztatása szerint nem történt személyi sérülés, sem rombolás az ipari létesítményben.
Százezren menekülnek Ukrajnában a harcok elől
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint az államhatárokon belül tartózkodó menekülteken felül már ezrek hagyták el Ukrajna területét. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa felszólította Ukrajna szomszédjait, hogy tartsák nyitva határaikat a védelmet kérő ukránok előtt.
Az ukrán vámhatóság ugyanakkor közölte, hogy a hadiállapot kihirdetésének következményeként a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot. Danilo Mensikov, a hatóság lvivi vezetője a Facebookon ismertette, hogy a vámosok nem fogják átengedni a határokon az érintett személyeket.
Szijjártó: távoli országok is Magyarország segítségét kérik Ukrajnában rekedt állampolgáraik miatt
Minden ország aggódik az Ukrajnában rekedt állampolgárai miatt, így távoli országok is kérik a segítségünket – írta csütörtökön este Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter közölte, hogy este telefonon beszélt Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterekkel, akik Magyarország segítségét kérték abban, hogy amennyiben állampolgáraik eljutnak az ukrán-magyar határig, hazánk nyisson számukra humanitárius folyosót a legközelebbi repülőtérig, ahonnan hazatérhetnek. Mi természetesen segítünk mindenkinek, hogy biztonságban és épségben hazajusson – szögezte le a politikus.
A magyar nagykövetség Kijevben továbbra is teljes létszámban működik annak érdekben, hogy minden hozzá fordulónak segítséget tudjon nyújtani, de az evakuálás most gyakorlatilag lehetetlen – közölte Szijjártó.
A miniszter rendkívüli bejelentésében elmondta, Ukrajna légterét teljesen zár alá vették, a polgári repülés most nem engedélyezett. Az evakuálás teljes mértékben kizárt a légtérzár miatt, sőt gyakorlatilag közúton is lehetetlen – tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, a Wizz Airnek négy repülőgépe ragadt Ukrajnában a személyzettel együtt, közöttük nincsenek magyarok.
Szijjártó Péter azt kérte, hogy a telefonon érdeklődők a konzuli szolgálat telefonszámát hívják, amely a nap huszonnégy órájában üzemel. Annak érdekében, hogy minden hívást fogadni tudjanak megduplázták a létszámot. Csütörtökön nyolcvan hívás érkezett a konzuli szolgálathoz – tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta, Kárpátálján áttértek a katonai igazgatásra, a kormányzó egyeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel.
Ukrajnában jelenleg 191, Oroszországban 154 olyan magyar állampolgár tartózkodik, aki konzuli védelemre regisztrált – közölte, hozzátéve, hogy velük tartják a kapcsolatot.
Nem javasolt Ukrajnába utazni
Az Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt az I-es (piros) utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta Ukrajnát a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) csütörtökön.
“Az Ukrajnába történő beutazás semmilyen körülmények között sem javasolt” – szögezték le a Konzuli Szolgálat a honlapján, egyúttal kérve, hogy az országban tartózkodó magyar állampolgárok regisztráljanak konzuli védelemre. Mint írták: valamennyi ukrajnai külképviselet a magyar állampolgárok rendelkezésére áll, hogy segítséget nyújtsanak, akár személyesen, akár telefonos megkeresés esetén.
A kijevi nagykövetség és konzuli hivatal, az ungvári főkonzulátus, valamint a beregszászi konzulátus telefonszámai megtalálhatóak a Konzuli Szolgálat honlapján.
Magyarország védelmet nyújt az ukrajnai menekülteknek
Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megkezdte működését a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs. A kormány különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő testülete az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására jött létre – ismertették.
A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs döntött arról is, hogy Magyarország védelmet nyújt az ukrajnai menekülteknek, nemcsak a kárpátaljai magyaroknak, hanem az ukrán állampolgároknak is. Ők a kérelmüket Magyarországon is benyújthatják – közölték.
Az Ukrajna területéről érkező ukrán állampolgárok, illetve az Ukrajna területén jogszerűen tartózkodó ukrán állampolgársággal nem rendelkező személyek Magyarországon is benyújthatják menekültügyi kérelmüket, és a magyar hatóság ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el őket. A menekültek befogadására való felkészülés is megkezdődött – fejtették ki.
Tüntettek a budapesti orosz nagykövetségnél
“Putyin ellen, Ukrajna mellett” tartottak tüntetést az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter csütörtök este Budapesten, az Oroszországi Föderáció nagykövetségénél.
(MTI/Koszticsák Szilárd)
Öt követelést fogalmazott meg a kormányfő felé a rendezvényen Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, amelyek közül szerinte Orbán Viktor kettőt már teljesített, amikor agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és amikor állást foglalt az ország nyugati szövetségi kötelezettségei mellett.
Felszólította a kormányfőt, hogy “fejezze be a hintapolitikát”, és Magyarország csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a kormány pedig haladéktalanul függessze fel Paks II. engedélyezési eljárását és küldje el az országból a szónok által csak “orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot.
Szimbolikus lépésként azt is kérte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter adja vissza “az orosz érdekek szolgálatáért” nemrég kapott kitüntetését.
(MTI)
Címlapkép: Az orosz rakétatámadásokban megrongálódott épület a kijevi Koshytsia utcában 2022. február 25-én / AFP
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
