Vlagyimir Putyin fölényesen vezet az első részeredmények szerint
A voksok összesítésének 30,08 százaléka szerint 87,68 százalékkal vezet Vlagyimir Putyin
– közölte vasárnap este a Központi Választási Bizottság (CIK). Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású.
A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.
A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát vitte el. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot kapott.
A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor – egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt – 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.
Nem csak elsöprő győzelem, Molotov-koktél is durrant
Beszámolók szerint több régióban történt kísérlet a voksolás megzavarására. Szentpéterváron őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára, Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.
Ella Pamfilova, a CIK elnöke közölte, hogy
20 oroszországi régió 29 szavazóhelyiségben próbálták felgyújtani a szavazóurnákat vagy folyadékot önteni beléjük. Pamfilova az mondta, hogy a “nem nagyon bölcs” elkövetőkre Ukrajnából és európai országokból gyakoroltak nyomást, vagy bujtották fel erre a cselekedetre.
Az Ukrajnától elcsatolt területeken több szavazókörzetet ért támadás. Enerhodarban drónok dobtak le a választás bojkottja mellett agitáló szórólapokat.
Egy férfi két Molotov-koktélt dobott a moldovai fővárosban, Chisinauban lévő orosz nagykövetség udvarába, ahol vasárnap az oroszországi elnökválasztás szavazása zajlott – közölte a TASZSZ a nagykövetségre hivatkozva. Miután a rendőrség a menekülő férfit őrizetbe vette, a chisinaui orosz diplomáciai képviselet egyik szavazóhelyisége újra megkezdte működését.
Mindeközben vasárnap számos ország orosz nagykövetségei előtt tüntettek Vlagyimir Putyin ellen. Berlinben Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus özvegye is jelen volt.
Navalnij csapatának Telegram-oldalán közzétett felvételen látható, hogy Navalnaja Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki politikus szóvivőjének társaságában mutatkozott a berlini orosz nagykövetség előtt tartott megmozduláson.
A német fővárosban tartott megmozduláson rendőrségi adatok szerint mintegy 800 ember vett részt. A tüntetők egyebek között azt skandálták, hogy “Győzelem Ukrajnának! Szabadságot Oroszországnak!” és “Navalnij Oroszország hőse”, valamint “Putyin törvénytelen”.
Sokan fehér-kék-fehér zászlókat lengettek, ami “a szabad Oroszországot” hivatott jelképezni a tiltakozás résztvevői szerint.
Közvetlenül a megmozdulás mellett mintegy kétezren várakoztak a nagykövetség épülete előtt, hogy leadhassák szavazatukat. Az X-en közzétett felvételeken látható volt, hogy Navalnaja és Mihail Hodorkovszkij emigrációban élő orosz ellenzéki üzletember is beállt a sorba.
A lengyel külügy jogtalannak és tisztességtelennek nevezte az orosz választást
Az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem – olvasható a varsói külügyminisztérium honlapján vasárnap este közzétett állásfoglalásban.
Péntektől vasárnapig Oroszországban “úgynevezett elnökválasztást rendeztek” – fogalmaztak a lengyelül, angolul és oroszul is közzétett dokumentumban.
Az oroszországi elnökválasztás a társadalommal szembeni “rendkívüli megtorlás” közepette zajlott, ami megakadályozta, hogy a választópolgárok szabad és demokratikus döntést hozzanak – írták.
A varsói külügyi tárca a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna “ideiglenesen megszállt területein”, valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották.
“Az ilyen ‘választás’ nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek”, Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit – hangsúlyozták.
A dokumentumban az ellen is tiltakoztak, hogy Moszkva nem tette lehetővé a független orosz megfigyelők, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek jelenlétét a választási folyamat során.
(MTI)
Címlapkép: AFP