Putyin: Technikailag készen állunk a nukleáris háborúra
“Nem akarom kimondani, de nem bízom senkiben. Nekünk garanciákra van szükségünk, és a garanciákat pontosan meg kell fogalmazni, olyanoknak kell lenniük, amelyek kielégítenek bennünket és amelyekben megbízunk” – mondta Putyin a Rosszija Szegodnya orosz állami médiacsoportnak nyilatkozva.
Az elnök leszögezte, hogy a felelős döntések meghozatala során nem fog semmi olyat tenni, ami nem felel meg Oroszország érdekeinek. Megismételte Moszkva készségét az Ukrajnáról való tárgyalásokra, de csak az olyanokra, amelyek nem “a pszichotróp szerek használata utáni kívánságokon”, hanem a valóságon alapulnak.
Putyin hangot adott meggyőződésének, miszerint egyes nyugati elitek nem akarnak egy olyan hatalmas szomszédot, mint Oroszország és szeretnék részekre osztani. Azt hangoztatta, hogy a nyugati országok az ukrajnai “különleges hadművelet” kezdete után azt hitték, hogy a szankciók, a nyugati fegyverek és az ukrán nacionalisták keze által leszámolhatnak Oroszországgal, de azzal szembesültek, hogy “tehetetlenek az orosz nép egységével, az orosz pénzügyi és gazdasági rendszer stabilitásával és a fegyveres erők növekvő képességeivel” szemben.
Atom
Kijelentette, hogy Oroszország haditechnikai szempontból készen áll a nukleáris háborúra. Elmondta, hogy az ukrajnai háború során soha nem volt szükség a taktikai nukleáris fegyver bevetésére. “Haditechnikai szempontból természetesen készen állunk. Ők (a nukleáris erők) folyamatosan készenlétben vannak” – mondta.
Putyin azt mondta, hazájának nukleáris triádja korszerűbb, mint bármelyik másik országé. Közölte, hogy
Oroszország akkor lenne kész az atomfegyver bevetésére, ha az orosz állam létéről, vagy a szuverenitásának és függetlenségének sérelméről lenne szó.
Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korszerűsíti nukleáris erőit és ezek minden komponensét fejleszti, Putyin kijelentette: “Mi is”.
Az elnök nem zárta ki, hogy Oroszország atomfegyver-kísérleteket hajt végre, ha az Egyesült Államok is így tesz. Úgy vélekedett, hogy Oroszország az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyver létrehozásával lenullázott mindent, amit az Egyesült Államok a hadászati rakétavédelembe befektetett.
Intervenció
Kijelentette, hogy Oroszország intervenciós erőként kezelné az Ukrajnában megjelenő amerikai csapatokat, és ennek Washington tudatában van. Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésére vonatkozó és más oroszellenes kijelentései összefüggésben állhatnak az afrikai helyzet miatti sértettséggel, azzal, hogy Oroszország Franciaországgal ellentétben megerősítette pozícióit a kontinensen. Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva nem akarta kiszorítani Párizst a kontinensről, ellenkezőleg, éppen az afrikai vezetők voltak azok, akik kifejezték az Oroszországgal való együttműködés iránti vágyukat. Példaként a Wagner katonai magánvállalat esetét hozta, amely “először Szíriában valósított meg egy sor gazdasági projektet, majd átkerült más afrikai országokba is”.
Leszögezte, hogy Oroszország senkinek nem engedi meg, hogy beavatkozzon a belpolitikai folyamataiba. Ilyen beavatkozásnak minősítette, hogy 2011-ben Joe Biden, még amerikai alelnökként, Moszkvába utazott, hogy lebeszélje őt az elnökválasztásban való részvételről.
Figyelmeztette azokat az országokat, amelyek bejelentik, hogy számukra nincsenek “vörös vonalak” Oroszországgal szemben, hogy ebben az esetben Moszkva számára sem lesznek ilyenek velük szemben. Svédország és Finnország nemzeti érdekei szempontjából értelmetlen lépésnek nevezte NATO-csatlakozást, mert ennek következtében orosz csapatok és védelmi rendszerek fognak megjelenni a határaik közelében.
Vámpírok bálja
Vlagyimir Putyin egyebek mellett azt is hangoztatta, hogy a nyugati eliteknek, amelyek évszázadok során megszokták, hogy “emberhússal tömjék meg a hasukat és pénzzel a zsebüket”, és igyekeznek befagyasztani az igazságtalan nemzetközi helyzetet, rá kellene jönniük, hogy a “vámpírok bálja” véget ér. Emlékeztetett rá, hogy az úgynevezett aranymilliárd gyakorlatilag “parazitaként élősködött más nemzeteken”, kizsákmányolva Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait és népeit.
“Én egyszerűen Oroszország, népünk érdekében dolgozom… Arról azonban szó sincs, hogy valamilyen módon a világ sorsának a meghatározójaként érezném magam. Higgye el, még csak közel sincsen. Egyszerűen csak a kötelességemet teljesítem Oroszországgal és népünkkel szemben, amely Oroszországot a hazájának tekinti” – nyilatkozott az orosz államfő.
Elnökválasztás
Az orosz parlament felsőháza március 17-re írta ki az elnökválasztást. A Központi Választási Bizottság (CIK) úgy döntött, hogy a választást március 15. és 17. között rendezik meg.
Ez lesz az Oroszországi Föderáció történetében az első háromnapos elnökválasztás.
A szavazólapon négy jelölt neve fog szerepelni: Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnöké (függetlenként indult), Vlagyiszlav Davankové (Új Emberek párt), Nyikolaj Haritonové (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja) és Leonyid Szluckijé (Oroszországi Liberális Demokrata Párt).
A legutóbbi, 2018. március 18-i elnökválasztást a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin a hivatalos végeredmény szerint a voksok 76,69 százalékával nyerte meg, 67,49 százalékos részvétel mellett. A mostani elnökválasztáson a Központi Választási Bizottság a függetlenként induló Putyin mellett három jelölt – Nyikolaj Haritonov (az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) és Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) – indulását hagyta jóvá. A Kreml által “különleges katonai hadműveletnek” nevezett ukrajnai háborút bíráló ellenzéki Borisz Nagyezsgyin, a parlamenten kívüli Polgári Kezdeményezés párt jelöltje nyilvántartásba vételét a megfelelő számú hiteles támogató aláírás hiányára hivatkozva elutasították.
(MTI)
Címlapkép: AFP
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
