Veszélyben az erdélyi magyar osztályok
Egyre több az olyan erdélyi település, ahol már csak a bukaresti oktatási minisztérium és kisebbségi államtitkárság segítségén múlik, fenn tudják-e tartani az önálló magyar osztályokat – írja a krónika.ro.
Az okok között az egyik legaggasztóbb a gyermeklétszám csökkenése, ami a magyar tannyelvű osztályok, sőt egész tagozatok megszüntetését eredményezi, mind a szórványban, mind a tömbmagyar vidékeken.
Pedagógusokat kellett elbocsátani
A román tanügyi törvény értelmében a kisebbségi oktatásban legkevesebb 12 gyerekkel működhet önálló osztály. A krónika.ro azt írja, Brassó megyében számos településen léteznek létszám alatti osztályok. Ennek pedig az a következménye, hogy szűkösebb lett az iskolák költségvetése, és sok helyen össze kellett vonni osztályokat, pedagógusokat kellett elbocsátani.
A Brassó megyei magyar oktatás gondjaira a napokban Ambrus Izabella parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet, aki az oktatási miniszternek címzett politikai nyilatkozatában nehezményezte a tervezett összevonásokat.
Akár 5 osztályt is összevonhatnak
A RMDSZ-es képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy pénzhiányra hivatkozva arra kényszerítsék az iskolákat, hogy akár 5 osztályt is összevonjanak, hiszen a román oktatási törvény szavatolja a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát.
A Brassó megyei realitás teljesen ellentmond a törvény betűjének, hiszen amennyiben a már szimultán osztályokként működő tagozatokat összevonják, sok gyerek kényszerül arra, hogy más településen járjon iskolába. Mindezt olyan körülmények között, hogy kisbusz sem létezik. Így a gyerekek jogai csorbulnak, és nem részesülhetnek az állam által nyújtott ingyenes és anyanyelven zajló oktatásban
– mutatott rá Ambrus Izabella.
A tömbmagyar vidékeken más jellegű probléma veszélyezteti a magyar osztályok létét. A székelyföldi falvakban egyre többen választják gyermekük számára a városi tanintézetet, így a falusi általános iskolák lassacskán kiürülnek.