Vége lehet a magolásnak az új Nemzeti Alaptanterv szerint
A számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint készülnek majd a kerettantervek – írta a Népszava.
A lap a NAT-ot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán megjelent bejegyzést idézi, amely szerint az oktatás alapja a megértés lesz a mechanikus tanulással szemben.
Az általános iskola alsó tagozatában a “cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az első számú alapelv: rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, például kirakva, lemérve, megtöltve szerezhetnek képet a diákok a fontos matematikai fogalmakról, a definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A felső tagozaton ugyancsak az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett – írta a lap.
A NAT-fejlesztők tervei szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a “túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimumkövetelményekből”. Így a Népszava ismertetése szerint kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése.
Az új Nat tavaly ősszel nyilvánossá vált tervezete Csépe Valéria akadémikus professzor vezetésével készült el. A kormány akkor nem fogadta el, szerintük ugyanis nem elég „nemzeti”, ezért átalakításra szorul. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszavával annyit közölt: a tavaly őszi verzió átdolgozása „az arra érkezett mintegy 600 észrevétel alapján még folyamatban van”. A tervek szerint 2020 szeptemberétől vezetnék be, felmenő rendszerben.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
