Az ukrán erők felrobbantottak egy kulcsfontosságú hidat Oroszországban - videón a légitámadás
Az orosz külügyminisztérium állítása szerint az ukrán erők pénteken felrobbantottak egy hidat a Szejm folyón a dél-oroszországi Kurszki területen, aminek a következtében civilek evakuálásában segédkező önkéntesek vesztették életüket. Alekszej Szmirnov területi kormányzó bejelentése szerint a Gluskovi járásban rombolták le a hidat, és a járás 20 ezer lakosának a kitelepítése folyik. A híd kiemelt jelentőségét az adta, hogy Moszkva azon keresztül látta el az oroszok csapatokat– írja a BBC.
💥 Kursk Offensive: Ukrainian forces destroyed a key bridge over the Seim River in Glushkovo. This essentially cuts off Russian reinforcements from a huge area in Kursk region. pic.twitter.com/NAkClz2qya
— Igor Sushko (@igorsushko) August 16, 2024
Ukrajna nyugati rakétákat, valószínűleg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőket használt a Szejm folyón átívelő híd megsemmisítésére – közölte az orosz külügyminisztérium.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram üzenetküldőn azt közölte, hogy “először találták el Kurszk régiót nyugati gyártmányú rakétavetőkkel, valószínűleg amerikai HIMARS-okkal. Teljesen megsemmisült Gluskovó település mellet a Szejm folyón átívelő híd és olyan önkéntesek haltak meg, akik segítettek a civil lakosság evakuálásában”.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy egy sor ukrán támadást vert vissza a kurszki frontvonal mentén. A tárca közzétett egy videót, amelyen állítása szerint egy orosz drón megsemmisít egy Stryker típusú, amerikai gyártmányú páncélozott harci járművet a Kurszki területen.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy orosz biztonsági vezetőre hivatkozva azt írta, hogy ugyanezen a területen, Kremjanoje falu közelében “egy ukrán szabotázscsoport likvidálása közben” amerikai és svéd gyártmányú kézifegyvereket – egy Automatic Carbine 5 rohamkarabélyt, egy M4 gépkarabélyt és egy M2 Browning géppuskát – koboztak el.
Az orosz védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy a légvédelem péntekre virradóra az ukrán erők által kilőtt 12 ATACMS amerikai rakétát fogott el az Oroszországot a 2014-ben bekebelezett Krím félszigettel összekötő híd felett.
Kijev “méltányos” tárgyalásokra akarja rábírni Moszkvát
Ukrajna “méltányos” tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen. “Objektív módon alkalmazzuk a katonai eszközt annak érdekében, hogy meggyőzzük Oroszországot: menjen bele egy méltányos tárgyalási folyamatba” – írta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X közösségi portálon.
Kijev több indokot is mondott a támadásra. Egyebek mellett így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy csoportosítsa át csapatait a fronton, csökkenjen a Donyec-megyei orosz nyomás, másrészt “ütközőzónát” akar Oroszországon belül, hogy az orosz légierő ne tudja támadni a határ menti ukrán területeket.
Az ukrán vezetés az elfoglalt orosz területeket a Kremllel folytatandó tárgyalásoknál “cserealapként” akarja használni.
Oroszország Ukrajna területének csaknem 20 százalékát tartja megszállva.
Az ukrán erők augusztus 6-án támadták meg az Ukrajnával határos Kurszki területet, kijevi állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy az ukrán csapatok teljesen elfoglalták a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa várost, ahol a szibériai gázmezőkről Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás található. Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka pénteken már arról számolt be, hogy az ukrán erők 11 nappal azután, hogy orosz területre léptek, 1-3 kilométer mélységben nyomultak előre Kurszk régió egyes területein. Az offenzíva meglepte a közben a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lassan előre nyomuló orosz hadsereget.
Putyin: A Nyugat segített
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik befolyásos tanácsadója, Nyikolaj Patrusev pénteken kijelentette, hogy az Oroszország területe elleni, meglepetésszerű ukrán támadásban a Nyugat és a NATO segített Ukrajnának, amit Washington tagad.
A nyugati hatalmak kijelentették, hogy nem adtak előzetes tájékoztatást Kijevnek, és nem vesznek részt az offenzívában. Patrusev ugyanakkor az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjúban azt mondta, hogy “a kurszki hadműveletet a NATO és a nyugati különleges szolgálatok részvételével tervezték meg”. Hozzátette: nyugati részvétel és közvetlen támogatás nélkül Kijev nem kockáztatta volna az orosz területre történő betörést.
Bajban az ukránok a keleti fronton
A kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását. Helyi vezetők közölték a Telegramon, hogy az orosz erők “gyors ütemben nyomulnak előre. Minden nappal kevesebb idő marad az érintett civilek összegyűjtésére és biztonságosabb térségekbe történő szállítására.
Az ukránok oldalán harcoló egyik orosz önkéntes hadtest pénteken felszólította az orosz katonákat: álljanak át, vagy adják meg magukat, ahelyett, hogy öngyilkosságot követnek el.
“Politikai instruktorotok biztonságos szobájában ülve azt mondja nektek: inkább robbantsátok fel magukat egy kézigránáttal, mint hogy fogságba essetek” – írta az Oroszország Szabadsága nevű légió a Telegramon. A harcosok szerint jobb élni, mint kitüntetésért meghalni. A légió arra bátorította az orosz sorkatonákat, hogy álljanak át, és “harcoljanak Oroszország normális jövőjéért”.
Légitámadás Donyeckben
Gyenisz Pusilin, Donyeck megye oroszok által kinevezett közigazgatási vezetője közölte, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló Donyeck város egyik bevásárlóközpontjában legkevesebb hét polgári személy – közöttük egy serdülő – megsebesült pénteken egy ukrán célzott légitámadásban. A Galaxie bevásárlóközpont kigyulladt, egy közeli kórház megrongálódott – tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor bejelentette, hogy erőik a megyében elfoglalták Szerhijivka falut.
“A világ a harmadik világháború szélén áll”
A RIA Novosztyi idézte Mihail Seremet parlamenti képviselőt, aki pénteken kijelentette, hogy a nyugati támogatású kurszki ukrán betöréssel közelebb kerültek egy teljes körű globális háborúhoz. “Tekintettel a nyugati katonai felszerelés jelenlétére, a nyugati lövedékek és rakéták felhasználására polgári infrastruktúrák ellen, valamint az Oroszország területén végrehajtott támadásban való kétségbevonhatatlan külföldi részvételre, arra lehet következtetni, hogy a világ a harmadik világháború szélén áll” – mondta a parlament védelmi bizottságának tagja.
Oroszország évtizedekig elhúzódó nyugati szankciókra számít
Oroszország felkészült arra, hogy évtizedekig nyugati szankciók fogják sújtani még abban az esetben is, ha az ukrajnai fegyveres konfliktust egy békemegállapodással sikerülne lezárni – jelentette ki az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályvezetője egy pénteki moszkvai vitafórumon. Dmitrij Biricsevszkij azzal indokolta álláspontját, hogy “az első szankciókat már jóval a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt bevezették; hiszen végső céljuk egy tisztességtelen verseny kialakítása, a konfliktust csupán ürügyként használják”. Hozzátette, hogy a szankciók hatására Oroszország olyan szinten kényszerült rá gazdaságának átszervezésére, hogy ma már elő tudja állítani azokat a termékeket, amelyekből korábban nyugati importra szorult.
A hallgatóságot ugyanakkor arra figyelmeztette, hogy a nyugati “szankciós spirál” a jövőben újabb nehézségeket okozhat az ország számára, mert a Nyugat további, jelenleg még nem érintett területek szankcionálását is tervezi. Ezt pedig szerinte úgy próbálják elérni, hogy megzsarolják Oroszország kereskedelmi partnereit: lezárják előttük is a nyugati piacokat, ha fenntartják együttműködésüket Oroszországgal.
Oroszország ezért arra törekszik – tette hozzá – , hogy olyan más, szintén szankciók alatt álló országokkal tárgyaljon, mint Irán, Észak-Korea vagy Venezuela; azzal a céllal, hogy egy nemzetközi szankcióellenes koalíció létrehozásával ellensúlyozhassák a diszkriminatív nyugati gazdaságpolitikát.
Noha az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdete óta a Nyugat súlyosabban bünteti Oroszországot, mint akár Észak-Koreát vagy Iránt, az orosz gazdaság ennek ellenére 2024 első felében 4,7 százalékos növekedést ért el – írja az MTI.
Címlapkép: Astra / Telegram
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
