Tüntetések, félpályás útlezárások – ezekre számíthatunk szombaton az egész országban
Tüntetések, félpályás útlezárások lesznek szombaton Budapesten, az összes megyeszékhelyen és több vidéki városban, valamint külföldön is a rabszolgatörvény elleni tiltakozásul, illetve a szakszervezetek béremelési követelései mellett.
Az országos tiltakozások a szakszervezetek Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsága szervezi, hozzájuk számos pár, az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum is csatlakozik.
Budapesten már déltől kezdődnek a demonstrációk:
12:00-től a Blaha Lujza téren
12:00-től az Oktogonon
12:30-tól a Szabadsághíd pesti hídfőjénél gyülekeznek,
12:00-től pedig a Gundel étteremnél a kormány urizálása ellen tüntetnek.
Ez a négy csoport indul a Clark Ádám térre, ahol délután 2-től tartanak beszédeket.
A BKK közleménye szerint „a kora délutáni órákban a Hősök tere–Andrássy út–József Attila utca, a Blaha Lujza tér–Rákóczi út–Károly körút, a Fővám tér–Szabadság híd–Budai alsó rakpart útvonalak környékén lehetnek útlezárások, míg a Clark Ádám teret, az Alagutat és a Lánchíd környékét kora délutántól késő estig ajánlott lesz elkerülni a korlátozások miatt. Az útlezárások miatt a közösségi közlekedési járatok az érintett útszakaszokat elkerülik, ezért aki a belvárosba tart, annak célszerű a kötöttpályás járatokat, lehetőleg a metróvonalakat választania úti célja megközelítéséhez.”
A ferihegyi gyorsforgalmi úton (a Gyömrői út belváros felé vezető szakaszán, az Igló utca és a Csévéző utca között) félpályás útlezárásra készül az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum szombaton kora délután.
Sok vidéki városban is hasonló akciókat terveznek. A magyar szerveződéseket támogatva demonstrációkat szerveznek külföldön is: Oslóban, Bécsben, Amszterdamban, Dublinban, Londonban, Münchenben, Berlinben és Hamburgban is.
A parlament december 12-én szavazta meg a túlóratörvényt, mely lehetővé teszi az évi 400 túlórát.
15 szakszervezet és szakszervezeti szövetség ezután alakította meg az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot, mely négy követelést fogalmazott meg. Ezekről a kormány nem kívánt tárgyalni, ezért szervezték a tüntetéseket.
a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret szabályozására és a munkavállalókra nézve kedvező módosítása;
a sztrájkjog újraszabályozása, a szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző érdemi megállapodásokra törekvő működtetése;
tisztességes munkáért tisztességes béreket a béregyenlőtlenségek mérséklésére is figyelemmel, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítása, a közszféra bérhelyzetének rendezése, különös tekintettel a Kjt. illetménytáblájának rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére;
egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítása, a megváltozott képességű dolgozók támogatása.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott, hogy mivel nincs rabszolgatörvény, nincs is mit módosítani. A túlórák vállalása önkéntes. Orbán Viktor szerint a törvény a munkavállalók érdekeit szolgálja, ő „figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben”. Áder János köztársasági elnök a törvénymódosítás aláírásakor azt állapította meg, hogy a munka törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak.
Forrás: Index, MTI