Tudományosan elemezték Orbán Viktor beszédeit, érdekes eredményre jutottak
“Hiszünk a szavak erejében. Tudjuk, hogy a szavaknak pusztító ereje is lehet” – írják azok a szakmailag elismert kutatók, akik álnéven tették közzé elemzésüket, melyben Orbán Viktor beszédeit vették górcső alá – számolt be a 444.hu.
A tanulmányban a miniszterelnök szóhasználatának változásait követték figyelemmel az 1999 és 2018 közötti időszakban, amelyhez összesen 41 beszédet használtak fel: az 1999-2018 közötti évértékelőket, a 2007-2017 közötti tusványosi beszédeket, valamint a 2017-2018 közötti március 15-i szónoklatokat.
A módszertan roppant egyszerű volt: csoportosították és megszámolták a szavakat. Összesen öt csoportot alkottak: félelemmel kapcsolatos szavak, harccal kapcsolatos szavak, kormányzással, gazdasági folyamatokkal, közigazgatással kapcsolatos szavak, az EU-ra utaló szavak, valamint menekültekkel kapcsolatos szavak.
Szorongás, alávetettség és összeomlás
Orbán Viktor renkdívül sokszínűen és nagy gyakorisággal használja a félelemmel, szorongással, bűnnel, fájdalommal kapcsolatos szavakat.
Az ide tartozó kifejezések egy szűkebb csoportja, amelyek a tanulmányban “szorongás, alávetettség és összeomlás” nevet kapták, több mint 3000 alkalommal szerepelnek a szövegekben, ami az összes szó két százaléka.
Igazán szemléletesen mutatja az arányukat az, hogy összesen szinte ugyanannyiszor hangzottak el a miniszterelnök szájából, mint ahányszor az “egy” vagy a “van” szavak. A következő kifejezésekről van szó:
aggódik, akadály, áldozat, baj, beletörődik, bizonytalan, bukás, bűncselekmény, bűnözés, bűnöző, büntetés, büntetlen, cinizmus, csőd, csalódott, ellenfél, elhagy, elutasít, elveszít, erőszak, fájdalmas, fél, feled, felelőtlen, fellázad, felszámol, fenyeget, gyáva, gyenge, gyűlölet, hanyatlás, hazudik, hazug, hiány, hiba, igazságtalanság, kár, kényszer, képtelen, kétség, kikezd, kioktat, kishitű, kiszolgáltatott, kockázat, konfliktus, korlát, kudarc, kullog, küzd, lázadás, legyőz, lehetetlen, leszakad,letör, megbukik, megsarcol, megvéd, nehéz, nyomás, önkény, önsajnálat, összeomlás, rab, ránt, reménytelen, reszket, rombol, romlik, rossz, sikertelen, sodor, sodródik, süllyed, szegénység, szégyen, szenved, szétesik, szolga, szorong, tagad, támad, teher, terror,téved, tönk, vad, válság, váratlan, védtelen, vég, ver, veszély, veszt, zavar
A “szorongás, alávetettség és összeomlás” szavai az évértékelőkben először 2004-ben kaptak kiemelt hangsúlyt, majd a 2007-es és a 2009-es években érték el a csúcsot, több mint 2,5 százalékos aránnyal. A tusnádfürdői és a március 15-i beszédekben 2007-ben és 2008-ban lépték túl a 2,5 százalékot.
Harc
Az alábbi, harcról, háborúról szavak 2014-ben kezdtek feltűnően teret nyerni:
csata, ellenség, háború, hadsereg, harc, határvédelem, katona, kitör, megszállás, szabadságharc, támad, világháború, felnyergel, felszerszámoz, hadakozik, hadjárat, kilő, kivív, lövészárok, megtámad, nyergel, nyíltsisakos, rálő, rezsiharc, robbant, megvéd, véd
Már nem szeretjük Európát és kevésbé érdekes a belpolitika
Az Európai Unióval kapcsolatos szavak 1999-2011 között kevesebb mint 0,2 százalékát tették ki az évértékelőknek, 2016-ban viszont már 1,61 százaékot értek el, az utóbbi két évben pedig stabilan tartották a 0,9 százalék feletti arányt, és ez a tendencia jellemzi a tusványosi és a márciusi beszédeket is.
A kontextus is sokat változott: míg a 2007-es évértékelőn még csak pozitív vagy semleges közegben beszélt az uniórol a miniszterelnök, a Brüsszel kifejezés pedig el sem hangzott, addig a 2017-es évértékelő során már 19 alkalommal, tusnádfürdői beszédben pedig 55-ször említette negatív felhanggal Európát.
A migráció természetesen 2015-ig nem volt téma, de az érdekes az, hogy főleg 2018-ban sűrűsödtek az ezzel kapcsolatos szavak, amikor az Európát elérő menekültek száma ebben a négyéves időszakban messze idén volt a legalacsonyabb.
Mindeközben pedig, az EU, a migráció és a háború szavainak szaporodása mellet a klasszikus kormányzással kapcsolatos kifejezések megritkultak, ezekre már úgy tűnik nem maradt idő.