Törvényileg szabályozná a közérdekű adatigénylések nyomán megjelenő cikkek tartalmát Óbuda polgármestere
Bús Balázs óbudai polgármester a Facebook-oldalán jelentette be, hogy javaslatára a III. kerületi önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását kezdeményezné. A kerületvezető szerint az “utóbbi időben jelentősen megnövekedett a közérdekű adatigénylések” alapján megjelenő újságcikkekben a szerzők “a kiadott adatokat szabadon értelmezve, összefüggéseikből kiragadva, a célhoz kötött adatkezelés elvét mellőzve használták fel”.
Erre példaként egy január 25-én megjelent cikket említ, amely a 24.hu oldalán jelent meg az üresen álló önkormányzati lakások számáról.
A hírportál a közérdekű adatigénylés során rendelkezésre bocsátott anyagból csak az üresen álló önkormányzati lakások számát közölte. Elhallgatta ugyanakkor azt, hogy a III. kerületi 184 pillanatnyilag üresen álló lakásból 32 bérlőkijelölési joggal érintett, 79 lakás bérbeadása folyamatban van – pályáztatás, pályázatra kijelölés, stb., 53 lakás szanált, egészségre ártalmas, illetve állapota miatt jelenleg bérbeadásra nem alkalmas, valamint 20 üres nyugdíjasházi lakás van, ebből 1 lakásra a Fővárosi Önkormányzatnak van bérlőkijelölési joga, a többi bérbeadása pedig folyamatos
– olvasható Bús Balázs bejegyzésében. A polgármester úgy módosítana a törvényen, hogy közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat iránti igényt ezentúl csak bizonyos feltételek vállalása mellett lehessen benyújtani:
Az adatigénylőnek az adatok felhasználási célját konkrétan meg kell határoznia, az adatokat kizárólag a meghatározott célra használhatja fel, az adatokat összefüggésükből nem ragadhatja ki, tévesen, hamis színben nem tüntetheti fel azokat. A javaslat szerint közérdekű adatigénylésre adott választ, azaz a közérdekű adatokat és a közérdekből nyilvános adatokat változtatás nélkül, teljes terjedelemben kell megjelentetni.
Bús Balázs érvelése kapcsán az Index arról ír: a polgármester által problémásnak ítált cikkben benne van, hogy az üresen álló önkormányzati ingatlanok jelentős része lakhatatlannak minősített.
A 2018. végi adatok alapján tehát a fővárosi bérlakások csaknem tíz százaléka nincs bérbe adva különböző indokok – főként azok lakhatásra alkalmatlan állapota – miatt
– olvasható a cikkben. Az pedig már az Index szerint “a lap szuverén szerkesztési döntése”, hogy ezt nem közölték részletes bontásban, de valótlan állításnak semmiképp sem tekinthető. Ráadásul – teszik hozzá – az óbudai polgármester félreérti az információszabadságot:
A közérdekű adatok nyilvánossága és kötöttségek nélküli terjesztése ugyanis alkotmányos alapjog, és az adatnyilvánosságot pont az önkormányzat javaslata korlátozná. Az önkormányzat egyébként sincs kiszolgáltatva a sajtónak, a saját felületein minden információt belátása szerint publikálhat.
Nehéz-Posony Kata ügyvéd többek között erről is írt Bús Balázsnak címzett válaszában. Megjegyzi:
A demokratikus nyilvánosság védelmében folytatott vitájában viszont annyira nagy demokratának bizonyult, hogy az egyre kínosabbá vált, ugyanakkor teljesen kulturált és érdemi ellenvéleményeket (…) letörölte, és a hozzászólási lehetőséget a továbbiakra letiltotta.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
