Szívmelengető posztot írt mindenki Jocó bácsija a pedagógusjogok világnapjára
Nagy részben a tanárokon múlik gyerekeink jövője, napjainkban mégsem megbecsült szakma – társadalmi és anyagi szinten is hiányzik az elismerés. Éppen ezért csak olyanok választják a tanári pályát, akik valóban hivatásuknak érzik az oktatást.
Ilyen Balatoni József – vagy ahogy diákjai hívják és írásai alapján az egész ország megismerhette: Jocó bácsi is. Ő a kesergés helyett a pozitívumokra koncentrál, a WMN oldalára írt cikkében össze is szedett hét okot, ami miatt örül, hogy tanár lett.
Elsőként a gyerekeket említi, bevallja, hogy nem könnyű több száz diákkal együtt dolgoznia, de csodálatos dolgok születhetnek a közös munkából. Sokszor pedig nem is a végeredmény fontos, hanem maga a folyamat, amin közösen keresztül mennek.
A tanításban is rengeteg örömet lel, ami közben a gyerekek is minden órán tanítanak neki valamit saját magáról, magukról, a világról.
Kevés az a szakma, ahol azonnali visszajelzést kap az ember a munkájáról, de a gyerekek őszintén mutatják, akkor is, ha izgalmas egy óra és akkor is, ha unják az egészet, így rögtön változtatni lehet és kell is.
Ő kifejezetten híve az iskolán kívüli programoknak, táboroknak, hiszen ilyenkor jön elő a tanárok és a diákok valódi énje, az ottani közös élmények, beszélgetések örök emléket jelenthetnek.
Itt nem csak lehetőség van, de szükséges is a folyamatos megújulás már csak a kiégés elkerülése miatt is. A sokszínűség pedig jó hatással van az élet egyéb területeire is.
A szabadság sem utolsó szempont, bár itt nem elsősorban a hosszabb nyári pihenőre gondol – persze az is előny -, hanem a pedagógiai szabadságra, ő állíthatja össze a módszereket, osztályra vagy akár egyénre szabva is.
Mivel minden gyerek, minden osztály, minden nap más, biztosan nem válnak unalmassá a napjai. Ez pedig gyönyörködtet. Minden egyes nap…
Balatoni József, kisebb sokkot kapott amikor egy nála jóval idősebb apuka huszonkét évesen „lejocóbácsizta” – mára azonban mégis, a fél ország számára Jocó bácsi.
A tanító azzal vált ismertté, hogy az 1 perc és nyersz műsorban ballagó osztályának szánt búcsúkirándulásra gyűjtött. Azóta több könyve megjelent, rengeteg rajongója van Facebook-oldalán, különböző műsorokban szerepel. Nem mellesleg a gyerekek imádják.
Harci kártyák, levél a katonától, történelmi reklámok
„A történelem egy gyönyörű tantárgy! Sok tanár a lexikális részére teszi a hangsúlyt, pedig olyan élettörténetek vannak benne, olyan társadalom, életmód, kultúra van mögötte, amelyről sokan elfeledkeznek a száraz tények mellett. A kilencedikeseimmel például az ókori görög műveltség, építészet, tudomány fejezeteket tanuljuk. Olyan, maximum egy perces reklámot kellett leforgatniuk, amelyben valamilyen módon megjelenik ez a téma. Rögtönzött színdarabokat rendeznek, újságcikkeket írnak. A tizedikes osztályommal a magyar királyokból készült harci kártyákkal fogunk kártyázni egymással. Egy háborúnál inkább nézzük meg, mi történik a fronton, hogyan élik meg a csatákat a katonák. Kapnak olyan feladatot, hogy írjanak haza levelet katonaként a családjuknak, mi történik a harcmezőn. Ezzel rengeteget tudnak fejlődni, saját véleményüket, gondolatukat tudják általuk kifejezni. Alapelvem az, hogy a diákok megtanulják, hogyan lehet a véleményüket kulturáltan megfogalmazni, hogyan lehet egy ügy mellé állni, ne csak bólogató emberek legyenek, mert a munkaerő piac nem ezt várja el” – mesélte a Marie Claire-nek adott interjújában.
Tegnap a Jaffa Kiadóban jártam egy megbeszélésen. Nagyon élveztem amellett, hogy hatékonyak is voltunk: 2018-ban két új…
Közzétette: Jocó bácsi világa – 2018. február 3., szombat
Facebook-oldalán az iskolában történteket osztja meg. Egyik posztjából kiderül: a diákoknak is meglepő volt, hogy egy tanáruk ennyire ismert:
Presztízs szerepelni a posztokban
„Először nagyon furcsa volt mindenkinek, ami érthető volt, hiszen még egyetlen olyan tanárral sem találkoztak, akinek saját, hivatalos Facebook-oldala van, ahol szórakoztató sztorikat írogat. Mostanra hozzászoktak, közülük is nagyon sokan olvassák a posztokat, poénokat gyártanak a történeteimből. Mindig tudja mindenki, kiről szól egy-egy anekdota, az egész iskola tisztában van vele, melyik sztori melyik osztályban és melyik napon történt. Lassan már presztízzsé válik szerepelni egy-egy Jocó bácsi bejegyzésben” – mondta büszkén a nullahategy.hu-nak.