Szégyenletesnek nevezte Magyarországot az ENSZ
Szégyenletes módon lép fel a vele együttműködő emberi jogi aktivistákkal szemben az ENSZ szerint Magyarország is – 37 másik országgal együtt.
Az António Guterres ENSZ-főtitkár által készített jelentés szerint a pellengérre állított államokban a többi között bántalmazzák, megfigyelik, kriminalizálják vagy nyilvánosan megbélyegzik az áldozatokat vagy az emberi jogok védelmezőit, de van ahol a civileket jogellenesen letartóztatják, megkínozzák vagy akár meg is ölik.
„A világ tartozik azzal azoknak a bátraknak, akik kiállnak az emberi jogokért, akik kérésünkre információkkal látnak el minket és együttműködnek velünk, hogy szavatolja azt, hogy jogaikat tiszteletben tartsák” – mondta Guterres.
„Szégyenteljes azért megbüntetni embereket, mert együttműködnek az Egyesült Nemzetek Szervezetével, és mindenkinek tennie kell azért, hogy ez véget érjen”
– tette hozzá.
A 38 ország között 19 már korábban is szerepelt ezen az ENSZ-es feketelistán, 29 pedig most került fel rá első alkalommal. Ezek: Bahrein, Kamerun, India, Kína, Kolumbia, Kuba, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dzsibuti, Egyiptom, Guatemala, Guyana, Honduras, Izrael, Kirgizisztán, Magyarország, a Maldív Köztársaság, Mali, Marokkó, Mianmar, Fülöp-szigetek, Oroszország, Ruanda, Szaúd-Arábia, Dél-Szudán, Thaiföld, Trinidad és Tobago, Törökország, Türkmenisztán és Venezuela.
Az emberi jogi aktivistákat gyakorta vádolják terrorizmussal, idegen hatalmakkal való együttműködéssel, vagy azzal, hogy ártanak az állam biztonságának vagy jó hírének – közli a jelentés, amely nyugtalanítónak nevezi azt a jelenséget is, hogy a kormányok a nemzetbiztonságot és a terrorizmus elleni harcot használják fel arra, hogy civil szervezeteket elszigeteljenek az ENSZ-től.
Az ENSZ-szel együttműködő nőket sokszor fenyegetik azzal, hogy megerőszakolják őket, és rágalomhadjárat indul ellenük az interneten. A szervezet dolgozói pedig sokszor találkoztak olyanokkal, akik félnek, és nem mernek velük szóba állni, még az ENSZ New York-i és genfi központjában sem.
A jelentést Andrew Gilmour, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese fogja bemutatni a szervezet Emberi Jogi Tanácsában a jövő héten, aki azt mondta nyilatkozatában, hogy a listára került esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik.
„Egyre gyakrabban találkozunk adminisztratív, jogi és politikai akadályokkal is, amelyekkel megfélemlítik és elhallgattatják a civil társadalmat”
– mondta Gilmour.
Néhány, a listán szereplő ország jelenleg is tagja az Emberi Jogi Tanácsnak, amely tavaly elfogadott határozatában megerősítette, hogy mindenkinek joga van szabadon kapcsolatba lépni az ENSZ-szel.
Forrás: MTI
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
