Egy kiskakast állítana kereszt helyett a Szabadság-szoborra egy katolikus pap
Hofher József jezsuita szerzetes szerint a Szabadság-szobor talapzatán elhelyezni tervezett gigantikus kereszt “tovább mélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között”.
A Budapest egyik legfőbb jelképének számító, felújítás alatt álló Szabadság-szoborral kapcsolatban a héten derült ki, hogy azon nem csak restaurálási munkálatok zajlanak, hanem a talapzatán a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ – mint a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával működő közhasznú szervezet – egy keresztet akar elhelyezni.
“A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk” – olvasható a Hauszmann Program hétfői Facebook-bejegyzésében.
Ezzel kapcsolatban fejtette ki véleményét egy levélben a katolikus pap a Szemlélek oldalán. Hofher József azt írja, hogy bár értékeli a “nemes szándékot és a buzgalmat”, mégis értetlenül áll a bejelentés előtt.
“A jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az eseményeket” – olvasható a szerzetes levelében.
Hofher József a kereszt felállítása helyett három megoldást ajánl az illetékesek figyelmébe:
- “Ha már feszület, úgy restaurálják Szent Gellért szobrát! A szentéletű püspök kezében a kereszt hitelesen jelzi a jézusi gondolatot: ‘Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét!’
- Ha mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.
- Mint katolikus állampolgár, tisztelettel kérem, hogy szent szimbólumainkból, általunk tisztelt személyekből, szentségekből gúnyt ne űzzenek, mint néhány alkalommal az elmúlt évtizedekben ez sajnos megtörtént!”
A katolikus pap szerint a gesztussal “a békepárti Kármelita Államegyház” vallásháborút generál a “politikailag, ideológiájában (…) megterhelt műalkotás” körül – utalt a pap az az 1947-ben emelt, eredetileg Felszabadulási emlékmű nevet viselő Szabadság-szobor korábban is számos vitát kiváltó történetére.
“Legyen Béke már! Legyen vége már!” – zárja levelét Hofher József jezsuita szerzetes.
Példát mutatni a “hanyatló Nyugatnak”
A Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt kapcsán Simicskó István is véleményt formált. A KDNP frakcióvezetője szerint “fontos, hogy Magyarország megerősítse a keresztény értékeket, példát mutasson a hanyatló Nyugatnak”.
Minden civilizáció vallási alapzatra épült, és ha ez az alapzat elporlad, akkor az a civilizáció is összeomlik – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Hozzátette: tiszteletben kell tartani a keresztény szimbólumokat, ám Nyugat-Európában hanyatlik a kereszténység, templomokat rombolnak le.
Simicskó István rámutatott arra, hogy a Gellért-hegyi Szabadság-szoborhoz tervezett kereszt a szabadságot és a győzelmet is jelképezi, hiszen a Biblia szerint ahol az Úr lelke, ott a szabadság, a kelet-római császárok pedig a megnyert csaták után győzelmi kereszteket állítottak – idézte szavait az MTI.
Címlapkép: A Szabadság-szobor az átépítés alatt álló Citadellán 2023. november 9-én. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
