Rosszabbul teljesítenek a magyar diákok
Az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése szerint Magyarországon 2010 óta növekedik az iskolaelhagyók aránya (2016-ban ez 12,4 % volt), pedig uniós szinten ez csökkent.
Mióta a tankötelezettségi határt 18-ról 16 éves korra csökkentették, főleg a hátrányos helyzetű diákok vállalnak iskola helyett képesítéshez nem kötött munkát. A közfoglalkoztatás keretében szerzett jövedelmük alacsonyabb a minimálbérnél, de még így is magasabb, mint a családi pótlék lenne az iskolában maradásuk esetén.
A gyermekszegénység csökkent, de még mindig 36,1 %-os, szemben az EU 26,9 százalékos átlagával.
Olvasásból a 15 évesek közül 8 %-kal több az alulteljesítő, matematikából nincs változás, 28 % teljesít rosszabbul, az uniós átlagtól 6 %-os a lemadásunk. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás.
Az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 2016-ban 5,2 százalékon álltak, ez 2013-ban még csak 4,6 százalék volt.
Pozitívumként említi a jelentés, hogy 2016-ban nőtt az iskolákban az autonómia, az iskolaigazgatók sok esetben visszakapták döntéshozatali hatásköreiket, az általános iskolák pedig lehetőséget kaptak arra, hogy a tartalom legfeljebb 20–35 százaléka tekintetében eltérjenek a kerettantervtől. Ezek a lépések hozzájárulhatnak a tanulási eredmények javításához.
A jelentés szerint a pedagógushiány továbbra is súlyos probléma. Bár emelkedtek a pedagógusbérek, még mindig 30 %-kal alacsonyabbak, mint más felsőfokú végzettséggel rendelkezők bére.
Forrás: Világgazdaság
Címlapfotó: MTI – Nemes János
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
