Rossz szokások, amelyek igazából egészségesek
Sokan nem is gondolnánk, de vannak olyan rossz szokásaink, amelyek valójában hasznosak – derül ki több szakmai kutatásból. Aki odavan a délutáni alvásokért, nem tudja rászánni magát a rendszeres testmozgásra, esetleg nem bír ellenállni a hizlaló ételeknek, akkor sincs ok a pánikra, mert ezeket bárki a saját javára fordíthatja, ahogy még sok más negatívnak hitt tulajdonságot is – írja a businessinsider.com.
A reggeli kihagyása
Annak ellenére, hogy azt halljuk, a reggeli a nap legfontosabb étkezése, valójában nem kötelező.
Régóta hiszik azt az emberek, hogy a nap első étkezésének kihagyása súlygyarapodáshoz vezethet, ám a kutatások rávilágítanak, egyes esetekben éppen fogyást eredményez. Kiderült ugyanis, hogy ha a napi 16 órás étkezési ciklust besűrítjük 8 órába (például dél és este 8 között eszünk), akkor az sokszor épp olyan hatásos lehet a fogyást illetően, mint a hagyományos diéták.
Zsíros ételek fogyasztása
Az 1990-es évektől kezdve az amerikaiak, majd az európaiak a fogyást az alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztásától remélik. Vaj helyett margarint eszünk, és minden vonzóbb, ami zsírszegény.
Nyolc évig tartó, 50 ezer nővel elvégzett kutatás azonban megmutatta, a zsírmentes étrend nem csökkentette sem a mellrák, sem a szív- és érrendszeri megbetegedések számát, ráadásul ezek a nők vékonyabbak sem lettek a zsírcsökkentett diétától. Az új ajánlások kifejezetten bátorítanak bizonyos zsírok fogyasztására.
Lecsalni a hosszú edzésből
Nem kell mindig órákig szenvedni a konditeremben, hogy jó alakja legyen az embernek.
Több kutatás is készült a témában, amelyek szerint a magas intenzitású, de rövid edzések sokkal hasznosabbak lehetnek az izomépítésben és a szív megóvásában, mint más típusú gyakorlatok.
Napközbeni alvás
Nem feltétlenül lusták azok, akik nappal is hajlamosak elaludni. Néhány kutatásból kiderül, ez a szokás sok esetben fontos szerepet játszik egészségünk megóvásában, különösen ha alváshiányban szenvedünk.
A Brain, Behavior, and Immunity folyóiratban közölték azt a kutatást, amelyben alváshiányos emberek egyik csoportja 10 órát aludt, a másik csoport pedig 30 percet napközben, és kiderült, hogy mindkét alvásfajta helyreállította a legfontosabb immunrendszer állapotát jelző mutatókat.