Öt adófajta szűnik meg jövőre - és jöhet egy új, eddig nem látott adó
A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.
Ez minden idők legtöbb egyszerűsítését tartalmazó törvényjavaslata – tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette, ha az Országgyűlés elfogadja, az adminisztráció-csökkentés mellett jövőre több százmilliárd forintot hagynak az adócsökkentések a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
A kormány adócsökkentési politikája jövőre is folytatódik – emelte ki Varga Mihály. Jövőre is biztosítja a kormány az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját – ismertette.
Jól járnak a családok
A családi adókedvezmény tovább bővül. A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal – összesen már havi 40 ezer forintra – emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre. Egy év alatt az egy százalékpontos csökkentés 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban – mutatott rá Varga Mihály.
Újabb alapélelmiszer forgalmi adója csökken
A kormány céljával összhangban, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legalacsonyabb adó terhelje, jövőre – a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után – egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékű – ötszázalékos – lesz. Ezzel a módosítással 20 milliárdot spórolhatnak a családok.
A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet – mutatott rá a változás egyik leglényegesebb hozadékára a tárcavezető.
Öt adófajta szűnik meg jövőre
A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. A csökkenő szociális hozzájárulási adóval négy év múlva – amikorra akár 11,5 százalék lehet a mértéke – sokkal jobban járnak az ehós jövedelmet szerzők. Jövőre kedvezőbb lesz a felső-határszámítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az új szabályozás tehát összességében kimondottan kedvező például azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat – magyarázta a tárcavezető.
Az egészségünkre is tekintettel lesznek
Jövőre újabb adópolitikai eszközök segíthetik az egészség megőrzését és védelmét: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke. Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója, az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól – fejtette ki.
A vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését szolgálja többek között az, hogy jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
Bonyolultsága miatt számos kritika érte a cafeteria-rendszert is. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért – a vállalkozások kérésének engedve – jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal – húzta alá Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.
Átalakul a szochó
“A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítjuk” – mondta. A megváltozott, kedvezőbb munkaerőpiaci környezetben a szabályozás már nem a munkahelyek védelmére kell, hogy koncentráljon, hanem újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek.
Tekintettel arra, hogy az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem szükséges fenntartani jövőre, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak – hangsúlyozta.
Jöhet a bevándorlási különadó
A kormány javaslata szerint 25 százalékos bevándorlási különadót kell fizetnie a bevándorlást segítő szervezeteknek, ezt is tartalmazza az Országgyűlés elé került adótörvény. Azt írták, a kormány minden lehetséges eszközzel szeretné megvédeni Magyarországot az illegális migrációtól. A kormány a határkerítés, a megerősített határvédelem, a jogi határzár mellett újabb intézkedéseket tart szükségesnek Magyarország védelmében.
A migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás és az illegális migráció szervezését büntető Stop Soros törvénycsomag mellett, adópolitikai eszközökkel is fel kíván lépni a migráció szervezése ellen – írták. Az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek – fogalmaztak.
Ezért a kormány azt javasolja, hogy a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadóval kapcsolatos feladatok – mint ahogyan minden adóval kapcsolatos feladat – az adóhivatal hatáskörébe tartoznak majd – írták.
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
