Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat
“Úttörő felfedezésük egy teljesen új génszabályozási elvet tárt fel, amelyről kiderült, hogy alapvető fontosságú a többsejtű élőlények, köztük az ember számára is” – indokolta a Nobel-díjat odaítélő testület a döntését.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Magyar díjazottak
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 115. alkalommal ítélték oda, összesen 229 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 36 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 229 kitüntetettből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig négy magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt.
Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért.
1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.
Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
Tavaly az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin biokémikus – az első magyar nő – az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért vehette át a kitüntetést.
(MTI)
Címlapkép:
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
