Rendkívüli állapotot hirdettek az oroszországi Belgorodi megyében
“A belgorodi régióban továbbra is nagyon nehéz és feszült a helyzet” – mondta Gladkov a Telegramon közzétett videoüzenetében. Arra hivatkozott, hogy az ukrán erők napi rendszerességgel ágyúzzák a megyét, “lakóházakat pusztítanak el, civileket sebesítenek és ölnek meg”.
“Ezért arra a döntésre jutottunk, hogy Belgorod megye egészében regionális rendkívüli állapotot hirdetünk ki, és arra kérjük a kormányt, hogy hirdessen ki szövetségi szinten is rendkívüli állapotot” – tudatta Gladkov. Beszámolója szerint az éjjel két falut, Sebekinót és Usztyinkát érte ukrán dróntámadás. A szomszédos Kurszki, Voronyezsi és Brjanszki megyéből is jelentettek dróntámadásokat.
A Belgorodi megyével határos kurszki régióban az ukrán erők a múlt héten meglepetésszerű betörést indítottak, aminek következtében állításuk szerint csaknem ezer négyzetkilométer orosz területet, több tucat települést vontak ellenőrzésük alá Oroszországban.
Kijev: Ukrajna pusztán magát védi
Ukrajna nem érdekelt abban, hogy Oroszország kurszki régiójában területet foglaljon el, pusztán saját állampolgárainak életét védi, mivel az ott elindított hadművelettel akadályozza újabb orosz egységek átcsoportosítását a donyecki régióba, és nehezíti az Ukrajnában harcoló orosz erők fegyver-, lőszer- és üzemanyag-utánpótlását – jelentette ki Heorhij Tihij külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
“Az ukrán hadsereg civilizált európai haderő, amely teljes mértékben tisztában van a hadviselés szabályaival és szokásaival, valamint a nemzetközi humanitárius joggal. Az ukrán fegyveres erők céljai kizárólag katonaiak. A hadművelet célja, hogy megóvjuk népünk életét és megvédjük Ukrajna területét az Oroszországi Föderáció támadásaitól” – szögezte le a szóvivő. Kijelentette, hogy minél előbb beleegyezik Moszkva az igazságos béke helyreállításába, annál hamarabb leállnak az ukrán védelmi erők rajtaütései az Oroszországi Föderáció területén.
Tihij rámutatott arra, hogy a kurszki régióból csak nyár eleje óta több mint kétezer ellenséges csapást hajtottak végre az ukrajnai Szumi megye ellen, 255 irányított bombát és több mint száz rakétát bevetve. “Sajnos Ukrajnának nincs elegendő képessége nagy hatótávolságú csapások végrehajtására, amelyekkel megvédhetné magát az orosz terrortól” – mondta. Ismételten hangsúlyozta, hogy önvédelemből indított Ukrajna hadműveletet Oroszország területén.
Tihij figyelmeztetett: alapos a gyanú, hogy Oroszország provokációkat is végrehajthat saját területén orosz katonák ukrán egyenruhába öltöztetésével, hogy utána az ukrán erőket vádolja a nemzetközi humanitárius jog megsértésével. “Figyelmeztetjük partnereinket, hogy készüljenek fel az események ilyen alakulására, és ha az Oroszországi Föderáció ilyen kísérleteket tesz, akkor legyenek éberek, és ne dőljenek be az orosz propagandának” – mondta a szóvivő.
Zelenszkij: Folytatódik az ukrán erők előrenyomulása a kurszki régióban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd kora este közösségi oldalain közzétette: Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be neki, hogy az oroszországi kurszki régióban 74 település van jelenleg ukrán ellenőrzés alatt. Az államfő szavai szerint ott “ellenőrzéseket és stabilizációs intézkedéseket” hajtanak végre, valamint e területeket érintő humanitárius intézkedések vannak kidolgozás alatt. “Az összetett, heves csaták ellenére az ukrán erők előrenyomulása a kurszki régióban folytatódik” – szögezte le Zelenszkij. A főparancsok hozzátette, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán csapatok egy-három kilométert haladtak előre több irányban és 40 négyzetkilométeren vették át az ellenőrzést.
Roman Kosztenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezredese – aki jelenleg ellenzéki parlamenti képviselő és a védelmi bizottság titkára is – az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kifejtette, hogy a kurszki művelet alaposan meglepte Moszkvát. Szerint fontos volt, hogy az ukrán fél “aszimmetrikus” lépést tegyen és emelje a hadsereg morálját. Helyeselte, hogy az ukrán politikai és katonai keveset fed fel a műveletről, mert – mint rámutatott – volt rá példa, hogy “sokat beszéltek, de kevés sikert értek el”. “Amit elmondhatok: fegyveres erőink rajtaütést hajtottak végre az ellenséges területen, több mint húsz települést foglaltak el, és jelenleg is tartják őket. Az előrenyomulás folytatódik. Előtte orosz területen kisebb akcióink voltak, amelyekben orosz önkéntesek vettek részt. Most harci dandárjaink vesznek részt a műveletben” – mondta el a képviselő.
Az ukrán vezérkar közölte a Telegramon, hogy mozgáskorlátozást vezettek be minden állampolgár számára az északkeleti Szumi megye orosz határmenti húsz kilométeres övezetében elsősorban a lakosságnak az orosz támadásoktól való védelme érdekében. A vezérkar közölte, hogy erre a területre csakis azok az ukrán állampolgárok mehetne be, akiknek ott van a lakhelye, és ezt bejegyeztették személyi igazolványukba is.
Ádáz harcok Donyeckben
Olekszandr Borgyijan, az ukrán hadsereg 32. gépesített dandárjának szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy a Donyeck megyei Torcknél továbbra is ádáz harcok dúlnak, a városba orosz diverzánscsoportok hatoltak be.
A szomszédis Harkiv megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy hétfő délután az orosz erők észak-koreai rakétákkal mértek csapást Bohoduhiv településre és környékére, négy gyerek sebesült meg a támadásban.
Az ukán vezérkar helyzetjelentése szerint az elmúlt nap alatt 134 katonai összecsapás volt a front mentén, a legtöbb a Donyeck megyei Pokrovszknál. A katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 593 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 36 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 19 drónt.
A lengyelek és a csehek támogatják az ukrán betörést
Ukrajna cselekvése védekező jellegű – reagált Donald Tusk lengyel kormányfő keddi varsói sajtóértekezletén az oroszországi Kurszki régióban múlt hét óta folytatott ukrán támadásra vonatkozó újságírói kérdésre.
Tusktól a sajtókonferencián azt kérdezték, nem zavarja-e a NATO tagállamait, hogy az Ukrajnának védelem céljából szállított nyugati fegyvert oroszországi támadásra használják fel.
“Nagyon óvatos lennék az ilyen megfogalmazással” – válaszolt Tusk. “Ukrajna cselekvése védekező jellegű” – tette hozzá. Úgy ítélte meg: népirtás jeleit viseli az, “amit az orosz hadsereg, az orosz légierő Ukrajna területén művel”, ezért Kijevnek “teljes joga van úgy folytatni a háborút, hogy lehető leghatékonyabban megbénítsa Oroszország agresszív szándékait”.
Ukrajna “jól tudja, hogy a nyugati szövetségesektől kapott fegyverek egyes nemeinek mi a rendeltetése”, az ukrán fél nem él vissza a lengyel, amerikai, európai támogatói bizalmával – hangsúlyozta Tusk.
A kormányfő azt mondta, hogy nem lepte meg “a szokatlan, és egyesek számára váratlan változás az (ukrán-orosz) fronton”. Aláhúzta egyúttal: folyamatos politikai szintű kapcsolattartás ellenére Kijev nem egyeztet vele katonai tervei részleteiről.
Hangsúlyozta: az ukrajnai háborúról változatlan Lengyelország álláspontja. “Támogatjuk Ukrajnát ebben a háborúban, ez egy védelmi háború” – fogalmazott. Lengyelország és Európa számára a legnagyobb kockázatot Ukrajna leverése jelentené – mondta.
Ukrajnának a nemzetközi jogrend szerint joga van az orosz támadás ellen Oroszország területén is védekezni
– jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter kedden Prágában.
“A nemzetközi jogrend lehetővé teszi Ukrajnának, hogy az agresszor területén is védekezhessen. Oroszország Ukrajna elleni agressziója 2014 óta az ártatlan emberek millióinak az életét lehetetlenítette el. Amennyiben igazságos békét akarunk, és nem csak a béke illúzióját akarjuk elérni, akkor a megoldást az az állapot jelenti, miszerint minden hadsereg visszatér a nemzetközileg elismert határok közé” – írta a cseh külügyek irányítója az X közösségi platformon megjelent bejegyzésében.
Csehország az orosz támadás kezdete óta határozottan kiáll Ukrajna mellett, a politikai és humanitárius segítség mellett folyamatosan fegyvereket és lőszert is szállít az ukrán kormánynak. A cseh hatóságok több mint félmillió ukrán menekültnek adtak már ideiglenes menedéket, akik közül mintegy 350 ezer továbbra is Csehországban tartózkodik.
EU-s Hitel Kijevnek
Az Európai Bizottság kedden csaknem 4,2 milliárd eurót folyósított Ukrajnának az ukrán hitelkeret első részleteként – közölte a brüsszeli testület.
Az idén március 1-jén hatályba lépett uniós ukrán hitelkeret 50 milliárd euró összegű stabil finanszírozást irányoz elő vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének támogatására a 2024-2027 közötti időszakra.
Az Ukrajna által benyújtott kifizetési kérelmet követően a tagállami kormányokat tömörítő tanács múlt kedden jóváhagyta a bizottság értékelését, amely szerint Ukrajna teljesítette pénzeszközök folyósításához szükséges feltételeket és reformokat. Ezek a reformok az államháztartásra, az állami tulajdonú vállalatok irányítására, az üzleti környezet fejlesztésére, az energiára és az aknamentesítésre terjednek ki.
Az ukrán hitelkeret pénzeszközeinek folyósítása a tanács által jóváhagyott, előre egyeztetett negyedéves reform- és beruházási mutatók teljesülésétől függ.
(MTI)
Címlapkép: Egy ukrán rakétatámadás során összeomlott belgorodi lakóépület (Fotó: AFP)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
