Orbán: A múltkor még felindult voltam
Orbán Viktor ma a német fővárosban találkozik Olaf Scholz kancellárral, így a szokásos péntek reggeli interjúját a Kossuth rádió berlini stúdiójából sugározták.
Német technológia
A miniszterelnök elmondta, hogy a találkozón áttekintik a július 1-jén kezdődő magyar uniós elnökség feladatait. Megjegyezte, hogy szerdán egy másik, nagyon fontos megbeszélésre is sor került: Stuttgartban a Mercedes vezérigazgatójával tárgyalt, ahol arról született megállapodás, hogy a német autógyár legújabb modelljei közül néhányat, valamint e modellek alkatrészeit is Kecskeméten fogják gyártani, a beruházás pedig 3800-4200 új munkahelyet fog teremteni.
Orbán elmondta, nagy technológiai átalakulás zajlik Németországban, és ebben az átalakulásban Magyarországnak is lesz helye, ugyanis a fejlesztések egy részét hazánkban valósítják meg. Kiemelte: azért utazott Németországba, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködést megerősítse Olaf Scholzal.
A miniszterelnök szerint nagy veszély fenyeget Európában, ez a világ többi gazdaságától való elzárkózás veszélye, ami tragikus lenne Magyarország számára, mivel ha nincs egy nagy piac, nem tudjuk eladni a termékeinket, és nem tudjuk a jelenlegi életszínvonalat fenntartani. Úgy véli, Németország ebben a kérdésben a szövetségesünk, mivel a németek is nyersanyagokban szegény ország, az ő gazdaságukat is a világpiacra való termelés mozgatja.
Orbán egy mondta erejéig visszatért a hamarosan kezdődő magyar uniós elnökségre, mint elmondta, több nagy feladat is áll előttük, ilyenek például Szerbia uniós csatlakozása, az adócsökkentés vagy az unió gazdasági versenyképességének fejlesztése.
Belzebubi szerep
A hétfői uniós csúcsról elmondta, az egy vacsora volt, ahol nem hozhattak jogi döntést, de a balodlaliak és a hozzájuk csatlakozó Európai Néppárt (EPP) már meghozták a döntést, leosztották az unió vezető pozicióit. Hozzátette: Magyarország nem elég erős ahhoz, hogy ezt a döntést megakadályozza. Szerinte az EPP elnöke, Manfred Webernek “belzebubi szerepe” van a brüsszeli, háborúpárti program megvalósításában. Orbán úgy látja, Németország súlyosan militarizálódik, a német média is erre buzdít, három éve még elképzelhetetlen volt, hogy a második világháborúban vesztes Németországban ez megtörténjen.
A miniszterelnök szerint a másik nagy probléma a június 9-ei EP-választás után formálódó EU-s néppárti-baloldali-liberális koalícióval, hogy migrációpárti, Európában “lakosságcsere zajlik, a fehér emberek száma fogy, a migránsok száma nő”.
A koalícióval kapcsolatban egy harmadik problémát is megemlített Orbán Viktor, szerinte az adóemelés akarják az EU gazdasági versenyképességét növelni.
Orbán szerint Manfred Weber mindig is ellséges volt Magyarországgal szemben, “hozzá képset az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen csak egy ministráns kislány. Hozzátette: a Néppárt eddig mérsékelt volt, most viszont elmegy balra, “ellopja a szavazókat”, hiába lett erősebb az európai jobboldal a választáson. “Az Európai Néppárt mindig elviszi a szavazóit balra, ezért nem lesz jobboldali többség az unióbanban” – mondta a miniszterelnök.
NATO, gender
Orbán beszélt a NATO-főtitkári cím várományosával, Mark Rutte holland miniszterelnökkel lezajlott megbeszéléséről is. Elmondta, a találkozón garanciát kapott arra, hogy Magyarországnak nem kell részt vennie a NATO ukrajnai missziójában. Szerinte az orosz-ukrán háború arról szól, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz-e, az oroszok viszont nem akarnak közvetlen NATO-szomszédságot. Úgy véli, a nyugati országok meg akarják nyerni ezt a háborút Oroszországgal szemben. “Szerintem ez reménytelen” – fogalmazott Orbán, hozzátéve, hogy “olyan magas árat kell fizetni érte, ami egyszerűen nem éri meg”.
Orbán párhuzamot vont a “háborúpártiság” és a gender-kérdés között. “Lassan a széket vagy a fotelt is, amin ülök, el lehet venni feleségül, lassan az állatok következnek” – utalt a számára elfogadhatatlan európai hozzáállásra. Azt mondta, a gender-kérdés elutasításában megerősítést kapott korábban a magyar emberektől, a háborúpártiságot pedig az EP-választáson utasították el a magyarok, felhatalmazva a kormányt, hogy meghúzza a vészféket, hogy a haborúba tartó vonatról Magyarország le tudjon szállni. Ez most megtörtént, a NATO-főtitkár Jens Stoltenberggel és Mark Rutteval is megegyezett, hogy Magyarország kimarad a háborúból – mondta. Hozzátette: azon dolgozik, hogy mások is leszálljanak a vonatról, erre akkor lesz nagyobb esély, ha ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök.
Migráció, bírság
A választások után bejelentett, Magyarországra kirótt uniós bírságról elmondta: Manfred Webernek “egyetlen igazán szívéhez közel álló célja van, hogy ártson Magyarországnak”, ezért Brüsszelben “semmi jóra nem számíthatunk”. Szerinte a bírságot azért kapta Magyarország, mert a békepártiak nyertek az EP-választáson. Hozzátette: a bírság miatt “a múltkor még felindult voltam, mert friss volt a döfés” (utalt az egy héttel ezelőtti interjúra – szerk.), de már dolgoznak azon, hogy azokkal fizettessék meg a bírságot, akik nyernek a migráción és a háborún. “Ki fogjuk védeni ezt a támadást” – fogalmazott Orbán, majd ismét Németországot bírálta. Szerinte ha összeveti a tíz évvel ezelőtti Németországot a maival, azt látja, hogy “ennek már a színe se, a szaga sem olyan, ez egy színes, megváltozott, multikulti ország, a migránsok itt már nem vendégek, százezerszám kapják az állampolgárságot, ez már az ő országuk is, és ennek mindenféle következményei vannak”. Ennek a veszélyét Orbán már a 2014-15-ös migrációs válság idején is látta, akkor azt monsta, hogy “ezt ne”. A migrációs kérdésben “ha egyszer hibáztál, nem tudod visszacsinálni” – fogalmazott a miniszterelnök.
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
