Orbán: Brüsszel nyálas, váladékos, csigaszerű, nyálkás közeg
Brüsszeli bírság
Az EU-bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletéről, amellyel 200 millió eurós – 80 milliárd forintnyi – bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot az uniós bevándorlási politika megsértése miatt, Orbán Viktor azt mondta: az ítéletet Soros György bírósága hozta meg. Sorosnak van egy terve, mely szerint évente be kell hozni egymillió migránst Európába, és egy “kevert népességű kontinenst kell létrehozni” – tette hozzá. Szerinte ez a háború 2015-16-ban kezdődött az akkori migránsáradattal, amely ellen Magyarország hatékonyan védekezett. Orbán kijelentette, hogy Brüsszelnek nincs joga megmondani, hogy kikkel éljünk együtt az országban, ezt a csak a magyar emberek mondhatják meg, és ez a vita tárgya az EU-val, ezért kaptuk a bírságot.
A bírsággal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, olyan megoldáson dolgoznak, hogy Brüsszelnek “jobban fájjon, mint nekünk”. “Jár az agyam, lesznek megoldások” – fogalmazott Orbán. Hozzátette: a bírság óriási összeg, ha 80 milliárd forintot most odaadhatna a magyar családoknak, nyugdíjasoknak, akkor mindenki boldog lenne. “Eszement döntés” – mondta.
Orbán szerint olyan megoldás nincs, hogy mi nem fizetünk, mert ha nem tesszük, akkor az összeget elvonják a Magyarországnak járó EU-s pénzekből. Elmondta: 22 milliárd euróból már 12 milliárdot megszerezett, a másik 10 milliárd is ott van a brüsszeli számlákon, de ha nem fizetjük ki a bírságot, akkor abból vonják le. “Ha levonják, arra is lesz majd válaszunk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán szerint van jelentősége annak, hogy a bírósági döntést négy nappal a választások után hozták nyilvánosságra. Elmondta: a döntésről már korábban tudtunk, de “ezek brüsszeliek, sunyik”, nem beszélnek egyenesen, a magyar ember viszont nem ilyen. Hozzátette: Brüsszel “nyálas, váladékos, csigaszerű, nyálkás közeg, nem a mi közegünk”. Szerinte azért most hozták nyilvánosságra a döntést, mert ha a választások előtt tették volna, az ellenzék “kapott volna egy nagy nyaklevest” a választóktól.
Háború vagy béke
A NATO-főtikár, Jens Stoltenberg szerdai budapesti látogatásáról Orbán azt mondta, nagyon fontos megállapodás született, a történelmi jelzőt csak azért nem használná, mert elcsépelt. Szerinte a választások előtt megtartott békemenet is arről szólt, hogy Magyarország maradjon a béke szigete. A migrációt is ezért utasítjuk el, mert Nyugaton nincs békés élet a migránsok miatt. A mádik fenyegetés a békére a háború – mondta.
Orbán szerint Brüsszellel szemben a NATO-val nincs konfliktusunk, mi a kiemelkedően együttműködő országok közé tartozunk a szövetségben, és az ország méreteihez képest jelentős hozzájárulást adunk a NATO működéséhez. A probléma az, hogy a szövetség 32 tagországából 31 le akarja győzni az oroszokat és szerintük a megoldás a harctérten van – folytatta Orbán. Elmondta: a mi meggyőzősédünk az, hogy a megoldás nem a harctéren van, és béketárgyalásokra van szükség. A NATO akciókat akar végrehajtani Ukrajnábnan, NATO-ukrán missziót indítanak, de a miniszterelnök szerint, aki részt vesz a misszóban, az orosz katonai célponttá válik.
Orbán szerint nagy nyomás van emiatt Magyarországon, de mi “nem adunk pénzt egy fillért sem” az ukrajnai misszióra, és nem bocsátunk területet fegyverek szállításához. “Ezt kellett kialkudni, mindent megkaptunk, amit akartunk” – fogalmazott. Hozzátette: cseébe Magyarország a következő NATO-csúcson Washingtonban nem fogja megakadályozni a NATO ukrajnai missziójának elindítását.
Választások
“Megynyertük utcahosszal az választásokat”, abból a szempontból, hogy a háború vagy a béke oldalára álljunk. A kormánypárt megerősítést és kötelezettséget kapott a választóktól – jelentette ki Orbán Viktor.
Azzal kapcsolatban, hogy Németországban a kormánypártok és Franciaországban az elnök Macron pártja nagyott bukott az EP-választáson Orbán azt mondta, “ha az európai jobboldal nyer, akkor nincs háború”. Szerinte ez történt most Németországban és Franciaországban is, ahol a választók kaptak egy extra motivációt hogy tovább gondolkodjanak a békéről. Az európai emberek ugyanis nem háborúpártiak – monta a miniszterelnök, példátlannak nevezve, hogy a választások napján bukott a francia és a belga kormány is, a német kancellár pártja pedig cska harmadik lett. “Máris lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot”. Úgy véli, ezzel időt nyertünk, és ha novemberben az USA-ban Donald Trump győz az elnökválasztáson, “meg lehet csinálni a békét”.
Az Európai Parlamentben a töredezett frakciók egyesítésével kapcsolatban “mérsékeltek” Orbán reményei. Elondta: a francia Marine Le Pen “utcahosszal nyert”, a jobboldali Meloni győszött Olaszországban is. Szerinte, ha a “két hölgy” meg tudna egyezni, akkor csatlakozhatna hozzájuk a Fidesz is, sőt szerinte a Európai Néppártból is csatlakoznának hozzájuk, és akkor ők lennének a legnagyobb frakció az EP-ben. “Erről szoktunk álmodozni, aztán felébredünk, és azt látjuk”, hogy nagyon lassan történik a várt megegyezés – magyarázta el Orbán Viktor, miért mérsékeltek a reményei.
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
