Orbán Viktor az Európai Parlamentben: "Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak"
A magyar miniszterelnök a strasbourgi Európai Parlamentben a magyar soros elnökség célkitűzéseit ismertette szerda délelőtt.
“Az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll”
“Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak”, az Európai Uniónak változtatnia kell – jelentette ki Orbán. A kormányfő felidézte, Magyarország 2011 után most másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hozzátette: személyesen is másodszor tölti be ezt a feladatot. Az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma sokkal nehezebb, mint akkor volt, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor – idézte az MTI Orbán szavait.
A nehézségek között említette, hogy Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl, hogy súlyos konfliktusok pusztítanak és hatnak Európára a Közel-Keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét. Szólt arról is, hogy a migrációs válság azzal fenyeget, hogy a schengeni térség szétesik. Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.
Az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni – jelentette ki Orbán. A változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg.
A kormányfő a magyar EU-elnökség programját bemutatva kiemelte: a döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk, nem a magyar elnökségnek. A magyar elnökség problémákat vet fel, és javaslatokat tesz az unió békéje, biztonsága és jóléte érdekében. A versenyképesség problémájáról szólva Orbán Viktor azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken. Az unióban a vállalatok kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban, a földgázárak pedig négyszer-ötször magasabbak itt – sorolta Orbán Viktor.
Zöld átmenet
Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál az energiaárak problémájára – hangsúlyozta Orbán Viktor. Kiemelte: az európai vállalatok fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának, az energiát intenzíven használó iparágak esetében a termelés 10-15 százalékkal esett vissza. A zöld átmenet önmagában nem kínál megoldást erre a problémára, mert még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, 2030-ig – minden elemzés szerint – akkor sem fog jelentősen csökkeni azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat – mondta.
Jelezte: az európai zöldmegállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre. Azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet – értékelt Orbán Viktor, rámutatva: az uniós tervezés hiányának az autóipar az egyik legkirívóbb példája, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.
Új versenyképességi megállapodás
A magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén Budapesten november 8-án – mondta Orbán. A kormányfő emlékeztetett, az EU és az Egyesült Államok közötti termelékenységi szakadék kialakulásának fő oka a digitális technológia volt. Ehhez társulnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok: látható a számokból, hogy a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését – jelezte. Azt mondta, a tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől.
Várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát – jelentette ki Orbán Viktor. A sikerek között említette – a Draghi-jelentésre is hivatkozva – az EU dinamikusan fejlődő akkumulátoriparát. Úgy látszik, hogy a célzott és stratégiai beavatkozás Európa számára sikeres és előnyös lehet – állapította meg Orbán Viktor.
“Tegyük újra naggyá Európát”
A magyar elnökség sikeres Európai Unióban érdekelt, és a magyar elnökség sikere az egész Európai Unió sikere lesz; “tegyük újra naggyá Európát” – hangsúlyozta Orbán. Kifejtette, szükség van az európai biztonság- és védelempolitika intézményesítésére, a magyar elnökség ennek legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja.
Kiemelt témaként beszélt az unió bővítéséről, kulcskérdésnek nevezte a Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítását az európai biztonság szempontjából. A miniszterelnök sürgette a versenyképes európai mezőgazdaság megteremtését és elengedhetetlennek nevezte a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését.
A schengeni térség állam- és kormányfőinek részvételével tartott rendszeres Schengen-csúcstalálkozókra, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve.
Migrációs politika
A kormányfő úgy értékelt: az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Jelezte: a sikertelen migrációs politika következménye, hogy több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni, továbbá az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek. Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a “Schengen-summitok” rendszerének megteremtésére tett javaslatot. Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.
“A magyarokat teszik felelőssé ’56-ért?”
Orbán Viktor felszólalását követően az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen mondott beszédet. Az elnök legerősebb kijelentései:
Von der Leyen először Magyarország helytállását méltatta a dunai árvíz elleni védekezésben.
Az EB elnöke szerint még mindig vannak olyanok, akik a háborút nem Putyin bűnének látják, hanem Ukrajna szabadságvágyát kárhozatják. Azok, akik Ukrajnát kárhoztatják, azok a magyarokat teszik felelőssé az 56-os magyarországi orosz invázióért, vagy a cseheket és szlovákokat a ’68-as eseményekért? – tette fel a kérdést az EB-elnöke. Hozzátette: az Európai Unió addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg szüksége van rá.
Von der Leyen Magyarországra utalva azt mondta: egy tagállam elsodródik a közös piacról, európai vállalatokat diszkriminál, jobban adóztatja őket, miközben Magyarországot minden EU-tag szomszédja maga mögött hagyta az egy főre jutó GDP alapján.
AZ EB elnöke Orbán szemére vetette, hogy Magyarország elítélt embercsempészeket engedett szabadon, és szerinte a magyar vízumrendszer is kockázatokat rejt azzal, hogy ellenőrzés nélkül enged be orosz állampolgárokat.
Manfred Weber: Magyar Péter a magyar jövő
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője hiányolta Orbán beszédéből Ukrajna említését, az Ukrajna melletti szolidáris kiállást, szerinte a magyar miniszterelnök az agresszorral kollaborál, „békemissziója” pedig a háború meghosszabbításának missziója volt.
Weber szerint Orbánéknak, a Patriótáknak nincs esélyük arra, hogy Európát vezessék.
Az EPP frakcióvezetője szerint a magyaroknak elegük van a korrupcióból, és Magyar Péter a magyar jövő.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2024. október 9-én. (Fotó: MTI/Purger Tamás)