Orbán Viktor az Európai Parlamentben: "Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak"
A magyar miniszterelnök a strasbourgi Európai Parlamentben a magyar soros elnökség célkitűzéseit ismertette szerda délelőtt.
“Az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll”
“Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak”, az Európai Uniónak változtatnia kell – jelentette ki Orbán. A kormányfő felidézte, Magyarország 2011 után most másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hozzátette: személyesen is másodszor tölti be ezt a feladatot. Az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma sokkal nehezebb, mint akkor volt, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor – idézte az MTI Orbán szavait. A nehézségek között említette, hogy Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl, hogy súlyos konfliktusok pusztítanak és hatnak Európára a Közel-Keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét. Szólt arról is, hogy a migrációs válság azzal fenyeget, hogy a schengeni térség szétesik. Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.
Úgy fogalmazott: “a magyar elnökség tisztességes közvetítőként és konstruktív együttműködésre törekszik valamennyi tagállammal és intézménnyel, ugyanakkor a magyar elnökség meg fogja védeni a tanács szerződéseken alapuló jogosítványait”, amilyen például az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti intézményközi megállapodás. Az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni – jelentette ki Orbán.
Versenyképesség
A változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg Orbán. Azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken. Az unióban a vállalatok kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban, a földgázárak pedig négyszer-ötször magasabbak itt – sorolta Orbán Viktor.
Az orosz energiáról való leválás következtében az Európai Unió jelentős GDP növekedést veszített el, és közben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítania energiatámogatásokra és a cseppfolyósított földgáz behozatalához szükséges infrastruktúra megépítésére – mondta. A kormányfő kiemelte: az európai vállalatok fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának, az energiát intenzíven használó iparágak esetében a termelés 10-15 százalékkal esett vissza. “Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára!” – fogalmazott. Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, 2030-ig – minden elemzés szerint – akkor sem fog jelentősen csökkeni azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat – mondta. Jelezte: az európai zöldmegállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre. Azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet – értékelt Orbán Viktor, rámutatva: az uniós tervezés hiányának az autóipar az egyik legkirívóbb példája, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.
A magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén Budapesten november 8-án – mondta Orbán. A kormányfő emlékeztetett, az EU és az Egyesült Államok közötti termelékenységi szakadék kialakulásának fő oka a digitális technológia volt. Ehhez társulnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok: látható a számokból, hogy a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését – jelezte. Azt mondta, a tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől.
Várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát – jelentette ki Orbán Viktor. A sikerek között említette – a Draghi-jelentésre is hivatkozva – az EU dinamikusan fejlődő akkumulátoriparát. Úgy látszik, hogy a célzott és stratégiai beavatkozás Európa számára sikeres és előnyös lehet – állapította meg Orbán Viktor.
Mezőgazdaság
A miniszterelnök sürgette a versenyképes európai mezőgazdaság megteremtését és elengedhetetlennek nevezte a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését. Kifejtette: a mezőgazdaság versenyképességét a rendkívüli klimatikus körülmények, a megemelkedett költségek, a harmadik országokból érkező import és a túlzott szabályozás jelentősen lerontotta, mindez az európai gazdálkodók létbiztonságát veszélyezteti. A magyar elnökség irányt szeretne mutatni az újonnan felálló Európai Bizottságnak egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében – fűzte hozzá.
Orbán Viktor azt mondta, a kohéziós politika nem jótékonyság és adomány, valójában az EU legnagyobb beruházási politikája és a belső piac kiegyensúlyozott működésének feltétele, ennek folytatása kulcsfontosságú az EU versenyképességéhez.
Unió bővítése
Orbán Viktor kiemelt témaként beszélt az unió bővítéséről, szerinte a bővítéspolitikának érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia. Kulcskérdésnek nevezte az európai biztonság szempontjából a Nyugat-Balkán csatlakozásának gyorsítását. Azt mondta, Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható. Hozzátette: több tagjelölt ország is teljesíti a továbblépés technikai feltételeit, de hiányzik a tagállamok közötti politikai konszenzus. A magyar elnökség összehívta a Nyugat-Balkán-EU-csúcstalálkozót, ahol előrelépést szeretnének elérni – rögzítette.
Migráció, Schengen
A kormányfő a migráció témájára áttérve kifejtette: Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás, és ez hatalmas terhet ró különösen az EU külső határain elhelyezkedő tagállamokra. Kijelentette: az EU külső határait meg kell védeni, ez az unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ehhez az EU-nak érdemi támogatást kell nyújtania. Kijelentette: külső hotspotok nélkül nem lehet megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól. “Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni. (…) Egyetlen megoldás van, csak azokat szabad beengedni az unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt” – hangsúlyozta, minden más megoldást illúziónak nevezve.
Úgy értékelt: az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Orbán Viktor a teremben lévő képviselők egy részének fütyülése közepette megismételte kijelentését, hozzátéve: ha tetszik, ha nem, ezek a tények. Jelezte: a sikertelen migrációs politika következménye, hogy több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni, továbbá az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek.
Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a “Schengen-summitok” rendszerének megteremtésére tett javaslatot. Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez. Emlékeztetett: a 2008-as gazdasági válságra adott EU-s válasznak fontos része volt az euróövezet vezetőinek csúcstalálkozója, ami 2012-ben nemzetközi szerződéssel intézményesült. A kormányfő úgy látja, hogy ma a schengeni övezet van hasonló válságban, ezért szükség lenne egy hasonló politikai elköteleződésre, majd a csúcstalálkozó nemzetközi szerződéssel történő intézményesítésére.
Szólt arról is, hogy a migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti, ezeknek a megvitatására alkalmas fórum lesz a november 7-én – két nappal az amerikai elnökválasztás után – Budapesten összeülő európai politikai közösség csúcstalálkozója. Orbán Viktor azt mondta, ma az unió nem képes saját békéjét és biztonságát szavatolni, ezért szükség van az európai biztonság- és védelempolitika intézményesítésére, a magyar elnökség ennek legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja. Hozzátette: a magyar elnökség az európai védelmi ipari stratégiára és tervre összpontosít, de a kihívás ennél sokrétűbb, mert tagállami és uniós kompetenciákat is érint, sőt nemzetközi szövetségesi struktúrákat is. A kormányfő Magyarország példáját ajánlotta figyelembe venni. Kifejtette, Magyarország nemzeti összterméke 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, az ország védelmi beszerzéseinek túlnyomó többsége európai védelmi ipari forrásokból származik, és a védelmi ipar valamennyi szegmensében zajlanak beruházások Magyarországon európai szereplők részvételével. Ha ez lehetséges volt Magyarországon, akkor lehetséges az egész Európai Unióban is – hangoztatta.
Tegyük újra naggyá Európát!”
Beszédét úgy zárta, hogy a magyar elnökség közös európai problémákra keres olyan megoldásokat, amelyek a józan ész talaján állnak; nemcsak megoldásokat keresnek: “mi, magyarok az Európai Unióban továbbra is keressük az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját”. “Keressük az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát” – mondta, hozzátéve, Magyarország nem azért tagja az EU-nak, amiért olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Hangsúlyozta, amíg úgy látják, hogy Európát olyanná tudják tenni, amilyen lehetne, amíg erre “van egy fikarcnyi esély is”, addig küzdeni fognak érte. A magyar elnökség sikeres Európai Unióban érdekelt, és a magyar elnökség sikere az egész Európai Unió sikere lesz. “Tegyük újra naggyá Európát!” – jelentette ki Orbán Viktor.
Ursula von der Leyen: A magyarokat teszik-e felelőssé az 1956-os orosz invázióért?
Csak egy út van az igazságos béke elérésére Ukrajna és Európa számára, mégpedig Ukrajna ellenállásának további és folyamatos politikai, pénzügyi és katonai támogatása mindaddig, amig szükséges – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az uniós tanács soros magyar elnökségi programjának ismertetéséről folytatott vitán.
Ursula von der Leyen, aki Orbán Viktor miniszterelnök beszéde után szólalt fel, azt mondta, a világ szemtanúja Oroszország háborúja brutalitásának, és még mindig vannak olyanok, akik az ukrajnai háborúért nem a támadót teszik felelőssé, hanem a megtámadottat.
“Még mindig vannak olyanok, akik nem Vlagyimir Putyin orosz elnök hataloméhségét látják a háború mögött, hanem Ukrajna szabadságvágyát kárhoztatják. Megkérdem önöket: a magyarokat teszik-e felelőssé az 1956-os orosz invázióért?”
– idézte az uniós bizottság elnökét az MTI. Ukrajna népe, a szabadságharcosok népe, pontosan úgy, mint azok a hősök, akik Közép- és Kelet-Európát szabadították meg a szovjet uralomtól annak idején – fogalmazott a német politikus.
A versenyképesség kérdésével kapcsolatban az uniós bizottság elnöke azt monda, az innovációs szakadékot be kell temetni a többi vezető gazdasághoz képest, továbbá megtakarításokkal és befektetésekkel szükséges csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon átnyúló működésben. Ki kell teljesíteni a belső piacot, csökkentve a szabályokat, a bürokráciát, a jelentéstételi és jelentéskészítési követelményeket a digitális gazdaság előtt. “De azt is látnunk kell, hogy egy kormány az unióban éppen az ellenkező irányba megy, elsodródik a belső piacról, az európai vállalatok ellen másokat részesít előnyben” – fogalmazott. Magyarország Európa szívében van, ezért gazdaságának is Európa középpontjában kellene állnia. A magyar embereknek élvezniük kéne a belső piac minden előnyét – jelentette ki. Von der Leyen “azokhoz szólva, akik azt gondolják, hogy Európának még mindig a piszkos, orosz fosszilis üzemanyagokhoz kellene ragaszkodnia”, azt mondta: ahelyett, hogy alternatív energiaforrásokat keresett volna, egy tagállam alternatív módokat keresett a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból való vásárlására. Szavai szerint Oroszország újra és újra bebizonyította, hogy nem megbízható szállító. “Nem lehet tehát több kifogás. Aki európai energiabiztonságot akar, annak hozzá kell járulnia Európa energiafüggetlenségéhez” – fogalmazott.
A migráció kérdésével kapcsolatban azt mondta, a migráció kihívása európai megoldást igényel. Ezért az új uniós migrációs és menekültügyi paktumot végre kell hajtani. Az Európai Bizottság már dolgozik valamennyi tagállammal, beleértve az unió külső határainál fekvőket is, hogy segítse őket közös határok kezelésében – mondta Von der Leyen.
Végezetül azt mondta, az új magyar vízumrendszer biztonsági kockázattal jár nemcsak Magyarország, hanem minden tagállamra nézve, majd hozzátette: tavaly a magyar börtönből csempészeket és emberkereskedőket engedtek szabadon. Szavai szerint ez nem az illegális migráció elleni küzdelem, ez nem védi meg az Európai Uniót. “Mindannyian jobban akarjuk védeni külső határainkat. De csak akkor leszünk sikeresek, ha összefogunk a szervezett bűnözés ellen, és szolidaritást vállalunk egymással” – fogalmazott. Európának egységesnek kell maradnia, hogy megállja a helyét a világban – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Manfred Weber: Magyar Péter a jövő
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője hiányolta Orbán beszédéből Ukrajna említését, az Ukrajna melletti szolidáris kiállást, szerinte a magyar miniszterelnök az agresszorral kollaborál, “békemissziója” pedig a háború meghosszabbításának missziója volt. Weber szerint Orbánéknak, a Patriótáknak nincs esélyük arra, hogy Európát vezessék.
A frakcióvezető az erőt és az egységet nevezte a valódi keresztény-konzervatív vezetők tulajdonságának, azt vetve Orbán szemére, hogy “nem patriotizmust, hanem egoizmust és nacionalizmust képvisel”. A magyar kormányt korrupcióval vádolta, felhívva a figyelmet arra, hogy “már csaknem 400 ezer magyar hagyta el Magyarországot a korrupció miatt”. “A korrupció megöli Magyarország jövőjét” – idézte az MTI Weber szavait.
Manfred Weber emellett Magyar Pétert méltatta, leszögezve, hogy az ellenzéki politikussal “Magyarország visszatért az EP-be”, és ő jelenti a jövőt.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2024. október 9-én. (Fotó: MTI/Purger Tamás)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
