Szavazás: már 50 százalék felett a részvételi arány
- Este 8 órától jönnek az önkormányzati választás eredményei.
- Részvételi arány 17 órakor: 50,69 százalék.
- Részvételi arány 15 órakor: 42,04 százalék.
- Leszavazott és sajtótájékoztatót tartott Budapest két főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely és Vitézy Dávid. Mindketten reagáltak Orbán Viktor szavazatára.
- 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka (2 609 173 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Ez a szám jóval meghaladja valamennyi korábbi választás részvételi arányát. 11 óráig még a vidékiek járultak nagyobb számban az urnákhoz, 13 órára viszont már a budapestiek voltak aktívabbak.
- A részvételi arány 11 órakor 22,89 százalék.
- Új részvételi rekord született reggel 9 óráig a szavazáson.
- Orbán Viktor Vitézy Dávidra szavazott. A miniszterelnök sajtótájékoztatójáról itt olvashatsz bővebben.
- Reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka (148 427 szavazó) járult az urnákhoz.
- Vasárnap reggel 6 órakor rendben megkezdte a munkáját a 10 119 szavazókör. A voksolás este 7 óráig tart.
- Szijjártó Péter elsőként szavazott Dunakeszin.
18:39
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését; a szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választások szavazólapjait számolják össze – tájékoztat az MTI. Az adatok feldolgozásának menetéről itt olvashatsz bővebben.
17:53
Részvételi arány 17 órakor: 50,69 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 50,69 százaléka (3 991 444 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint – közölte az MTI.
A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó.
2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig. A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig.
A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.
A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
17:10
Vasárnap reggel óta sorra szólalnak meg a pártok vezető politikusai az urnáktól való távozásuk után. Dobrev Klára a legmagabiztosabb, Róna Péter a legszerényebb, Vona Gábor a legbüszkébb. Deutsch Tamás szerint nagyon súlyos a helyzet, Toroczkai László szerint pedig két út van csak. A legerősebb nyilatkozatokat és a legjobb voksolós fotókat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
15:50
Részvételi arány 15 órakor: 42,04 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka (3 310 686 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint – írja az MTI.
A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 44,99 százalék, ami 92 189 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 38,91 százalék, 159 842 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.
A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.
A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
14:48
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debrétén van a legkisebb szavazókör: itt 15 választót várnak az önkormányzati választásra és 13-at az EP-választásra. Az MTI fotósa a helyszínen járt, ebben a cikkben megnézheted a képeket.
14:21
Miután leadták szavazatukat, sajtótájékoztatót tartott Budapest két főpolgármester-jelöltje. Karácsony szerint a hatalom gyengeségét mutatja, hogy Szentkirályi Alexandra visszalépett Vitézy Dávid javára. Vitézy Dávid elmondta, hogy kampányát nem befolyásolta Szentkirályi visszalépése, Orbán Viktor neki ítélt szavazatára pedig felelősségként tekint. A két sajtótájékoztató összefoglalóját itt olvashatod.
13:52
Részvételi arány 13 órakor: 33,14 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka (2 609 173 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 34,58 százaléka, 464 534 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 13 órakor Veszprém vármegyében volt a legmagasabb, 34,43 százalék, ami 96 777 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 30,24 százalék, 131 655 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, a 2010-es választáson 23,68 százaléka, tíz évvel ezelőtt 23,53 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 26,60 százaléka voksolt 13 óráig.
A 2004-es EP-választáson 19,90 százalék, a 2009-es választáson 19,40 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 15,90 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 24,01 százalék voksolt 13 óráig.
A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
11:47
A részvételi arány 11 órakor 22,89 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 22,89 százaléka (1 802 332 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 21,98 százaléka, 295 259 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 11 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 25,72 százalék, ami 45 117 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 19,12 százalék, 83 255 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, a 2010-es választáson 16,31 százaléka, tíz évvel ezelőtt 16,50 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 18,25 százaléka voksolt 11 óráig.
A 2004-es EP-választáson 13,75 százalék, a 2009-es választáson 13,77 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 11,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 17,16 százalék voksolt 11 óráig.
A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján – írja az MTI.
9:53
9,98 százalék a részvételi arány 9:00 órakor
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka (785 546 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 8,59 százaléka, 115 431 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 9 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 12,69 százalék, ami 22 256 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 8,48 százalék, 43 069 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, a 2010-es választáson 6,60 százaléka, tíz évvel ezelőtt 6,97 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 7,20 százaléka voksolt 9 óráig.
A 2004-es EP-választáson 5,45 százalék, a 2009-es választáson 6,03 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 5,25 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 7,78 százalék voksolt 9 óráig.
A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
9:30
Az utolsó nap 42 jelölt esett ki az önkormányzati választáson
A visszalépő, vagy elhalálozott, esetleg választójogát elveszítő jelölteket a szavazás előtt kihúzták a szavazólapról; az utolsó napon, pénteken 42-en estek ki – írja az MTI.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán induló jelöltek pénteken 16 óráig mondhattak le jelöltségükről; az ezt követően bejelentett lemondások nem alkalmasak a joghatás kiváltására, azaz a jelöltre leadott szavazatok érvényesnek számítanak.
Minden választáson előfordul, hogy jelöltek a nyilvántartásba vételük után visszalépnek, elveszítik választójogukat vagy elhaláloznak. A mostani önkormányzati választáson a jelöltek nyilvántartásba vétele után 581-en estek ki a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint, ebből 42-en az utolsó napon, pénteken.
Az NVI adatai szerint az utolsó napon egy főpolgármester-jelölt és 18 polgármesterjelölt esett ki, valamint a tízezer lakosnál kisebb településeken 15 egyéni listás képviselőjelölt, a tízezernél több lakosú településeken pedig öt egyéni választókerületi képviselőjelölt és három települési kompenzációs listás jelölt. Az utolsó napon kiesett továbbá két nemzetiségi választáson induló jelölt.
A kiesett jelölteket törölni kell az egyéni szavazólapokról, vagyis “lehúzzák” őket a szavazólapról, és a jelölt kieséséről a szavazatszámláló bizottság is tájékoztatja a választópolgárokat.
9:10
Orbán Viktor szavazott
A miniszterelnök a XII. kerületben leadta szavazatát, majd sajtótájékoztatót tartott. “Arra szavaztam, akit Alexandra javasolt” – mondta a miniszterelnök. Mint ismert a főpolgármester-jelöltségtől visszalépett Szentkirályi Alexandra arra kérte támogatóit, hogy az LMP jelöltjére, Vitézy Dávidra szavazzanak.
Kérdésre válaszolva közölte, semmilyen egyeztetésben nem vett részt Vitézy Dáviddal. A fővárosi kampányt Szentkirályi Alexandra irányította, “a döntését is mindig elfogadtam, bízom abban, hogy jól ítélte meg a helyzetet” – jelezte. A sajtótájékoztatóról itt írtunk bővebben.
07:56
Megérkeztek az első részvételi adatok
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka (148 427 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 1,62 százaléka, 21 744 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig.
A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
06:53
Elsőként szavazott Szijjártó Péter Dunakeszin
Elsőként adta le szavazatát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választáson – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium vasárnap az MTI-vel.
A közlemény szerint a szavazókör nyitására érkező tárcavezető kijelentette, hogy ez egy történelmi jelentőségű és történelmi téttel bíró választás, amire egy éles a helyzetben kerül sor, tekintettel arra, hogy Közép-Európában, Magyarország szomszédságában háború dúl. “A mai szavazás nagymértékben befolyásolja, hogy az elkövetkezendő időszakban Európa háborús lángra fog-e lobbanni, vagy újra a béke kontinense leszünk” – fogalmazott.
06:46
Nem volt rendkívüli esemény
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.
Mucsi Tamás azt mondta: mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat.
Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.
A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá.
Kik szavazhatnak?
A voksolás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel hat órakor kezdődött – írja az MTI.
Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre.
Az önkormányzati választásra 7 millió 850 ezer választópolgárt várnak a 10 119 magyarországi szavazókörben este 7 óráig. Az európai parlamenti voksoláson a magyarországi szavazókörökben, a 147 külképviseleten és levélben ennél kevesebben, mintegy 7 millió 800 ezren szavazhatnak. A nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált 345 633 választó pedig szavazhat a nemzetiségi választáson.
Szavazni csak személyesen, a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító igazolása után lehet.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Az önkormányzati választáson 43 351-en kérték, hogy a bejelentett tartózkodási helyük szerinti jelöltekre szavazhassanak. Az EP-választáson pedig 67 458-en jelentkeztek át a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településre; ők az átjelentkezéssel szavazóknak kijelölt szavazókörben adhatják le voksukat az EP-választáson, de nem kapnak az önkormányzati választáshoz kapcsolódó szavazólapot. (Ugyanakkor az EP-választásra más településre átjelentkezők a lakóhelyük szerinti szavazókörben továbbra is névjegyzéken maradnak az önkormányzati választáson.)
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát, aki azonban nem kért, az nem szavazhat így akkor sem, ha egy másik, a háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát. A választáson 216 558 fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők a 2022-es országgyűlési választás óta lettek nagykorúak.
A választás lebonyolításának törvényességét 29 850 delegált követi figyelemmel a szavazókörökben, valamint a választási bizottságokban. A szavazókörökbe delegáltak részt vehetnek a szavazatszámlálásban is.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
A szavazókörök zárása követően a helyi önkormányzati és nemzetiségi választás eredményeinek közlését – a szavazólapok feldolgozottságának függvényében – várhatóan 20 órától kezdi meg az NVI a www.valasztas.hu oldalon, az EP-választás nem hivatalos, előzetes eredményeit azonban csak este 11 órakor hozhatja nyilvánosságra, miután az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás.
Akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni
A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz.
Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, akkor megnyerte a választást – írja az MTI.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú “legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot.
A vármegyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölő szervezetek.
Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
A választás a tízezer lakosúnál népesebb településeken egyéni választókerületi rendszerben zajlik. A választás akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen), vagy ha a két legtöbb voksot kapó polgármester- és képviselőjelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is. Ilyenkor a mandátum betöltésére időszaki választást kell kitűzni.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek.
A betöltetlen helyekre időszaki választást kell kitűzni. Ha viszont az utolsó bejutó helyre szavazategyenlőség alakul ki, akkor nem időközi választás lesz, hanem sorsolással döntik el, ki szerez mandátumot. Ha polgármesterjelöltek között alakul ki szavazategyenlőség, akkor időközi választást kell tartani.
Címlapkép: MTI/Purger Tamás
