Nyereményéből mulatta át az 56-os forradalmat az egyik legnagyobb totónyertes
Hetven éve, 1947. október 5-én vehették meg a futballdrukkerek első totószelvényeiket Magyarországon. Angliában már a 20-as években is fogadhattak a szurkolók, innen indult hódító útjára a játék.
Meghonosítására reklámkampány indult “A totó a magyar sport új alapja” szlogennel, az országszerte kiragasztott plakáton az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figura állt az egyforintos érmén.
Az első totószelvények ára 3 forint 30 fillér volt, Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Szolnok, Szeged, Győr, Pécs és Szombathely focirajongói is játszhattak. A szelvények egyhasábosok voltak, nyereményt a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek.
Fotó: MTI – Ruzsonyi Gábor
A totó szabályait folyamatosan alakítgatták. 1949 óta lehet kollektív szelvénnyel játszani, a következő évben jelentek meg az első totókirendeltségek, és négyhasábossá váltak a szelvények.
Fotó: MTI – Matusz Károly
Az első telitalálatos szelvény birtokosa, egy kispesti munkás 101 ezer forinttal (az akkori átlagkereset százszorosával) lett gazdagabb.
A 12-es játékforma legnagyobb nyereményét, 644 ezer forintot pont 1956 október 23-án, a forradalom kitörésének napján egy targoncavezetőnek fizették ki. A férfi a felbolydult városban nem tudott mit kezdeni, bankba nem tudta tenni, elásni nem merte, amikor sógora segítségével aranyat és valutát akart belőle venni, a segédkező rokont lelőtték. A legenda szerint végül kinyittatta a sarki kocsmát és átmulatta a forradalmat. A történetét 2003-ban Telitalálat címmel meg is filmesítették.
A ma is érvényben lévő 13 plusz egy formulát 1964. március 15-én vezették be, 1993-ban a góltotó is elindult hódító útjára. 1996 óta már csak gépi fogadások köthetők.
Címlapfotó: MTI – Jármai Béla
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
