Nagyon lehangoló a magyarok lakáshelyzete
2017 eleje és 2018 első féléve között nem lett jobb a magyarországi lakhatási problémák állami kezelése – összegezte a Habitat for Humanity civil szervezet, amely a világszerte mintegy 70 országban foglalkozik a lakhatás kérdésével.
Elszomorító adatok
A magyar szervezet a hét elején mutatta be legfrissebb jelentését, amelyet a Periféria Közpolitikai és Kutatóközponttal közösen dolgoztak ki. A G7.hu ebből készült cikke számos megdöbbentő adattal szolgált, már ami a magyar háztartások problémáit illeti.
Az elemzésből azt derült ki ugyanis, hogy még a legóvatosabb becslések szerint is 2-3 millió ember érintett a lakásszegénység kérdésében. Ez a meghatározás vonatkozik a megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi vagy jogi szempontból az átlagosnál rosszabb helyzetben lévőkre.
Számokban kifejezve:
- 1,3 millió háztartás küzd nagy rezsivel, bérleti díjjal, vagy akár magas lakáshitelek törlesztőrészleteivel
- 4,4 millió hazai lakóingatlan közel 80 százaléka nem felel meg a kor műszaki és energetikai előírásainak
- Másfél millió magyar lakik olyan helyen, ahol súlyos lakásminőségi problémák vannak
- 60 napon túli közműhátralék a háztartások közel hatodára jellemző
- 750 ezer ingatlan kapcsolódik valamilyen végrehajtási ügyhöz (ez is magyarázat a rengeteg kilakoltatásra)
A legszegényebbek az elszenvedői
A lakhatási szegénység jellemzően az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat sújtja, amelyek akár valamennyi szempont miatt is hátrányt szenvedhetnek. Nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen belőle szabadulni.
Területileg is jól kirajzolódik a csapda, így a főváros a nagyobb városokkal, és a nyaralóövezetekkel felértékelődik, míg az egész ország mentén százezrek szorulhatnak periférikus helyekre.
Nagyobb állami szerepvállalás kellene
A Habitat for Humanity szerint ideje lenne egy átfogó lakáspolitika kialakítása, mert jelenleg nincs egy közös, koordináló szereplő, a sok kormányzati szerv között.
A lakhatási problémákra pedig lenne forrás: a jelentés szerint 285 milliárd forint folyik be a támogatások területére, azonban ezeknek az állami kiadásoknak a 90 százaléka egyáltalán nem szociálisan célzott. Ilyenek például a csok, az áfavisszatérítés, a lakástakarék-pénztári megtakarítások kiegészítése.
De jó példával is szolgált a Habitat for Humanity igazgatója, Szegfalvi Zsolt: ez pedig a Nemzeti Eszközkezelő Program, melynek köszönhetően 25 százalékkal nőtt az állami kézben lévő lakások száma, amivel sok jelzáloghitel-tartozással küzdő rászorulónak tudtak segítséget nyújtani.
Megoldást nyújtana
A szervezet szerint szükség lenne egy megfelelő intézményrendszerre (akár egy lakhatási minisztériumra), mivel addig a problémák egyedi és eseti kezelésénél lehetséges majd csak jó példával találkozni.
Javaslataik szerint:
- újra kellene gondolni az albérletek és a szociális bérlakások szabályozását a megfizethetőségre fókuszálva
- a szociálisan célzott lakhatási dotációt jelentősen meg kellene növelni
- az alacsony keresetűek részére is megfizethető lakásállományt bővíteni kell
- a kis jövedelműek energiahatékonysági beruházásaihoz szintén fontos lenne a segítség
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
