Néhány gesztus, ami az ellenkezőjét jelenti külföldön, mint itthon
A testbeszéd nagyon fontos tartozéka az értelmes fajok (nem csak az ember, hanem például a kutyák vagy majmok) közötti kommunikációnak. Az embereknél kiegészíti és megmagyarázza a szavakat, helyettesíti azokat, illetve a másik tudomására hoz olyan információkat is, amelyet az alany esetleg szeretne eltitkolni.
Minden országnak megvan a maga gesztusrendszere, amit az ott felnőtt emberek természetes módon használnak, ezeket mindenki érti és elfogadja. Külföldre utazva azonban könnyen belefuthatunk félreértésekbe, sőt akár kellemetlen helyzetekbe is, oda nem illő testbeszéddel szándékunkon kívül is megbánthatjuk a másikat.
Igen vagy nem?
A balkáni országokban, ideértve Bulgáriát, Görögországot, Törökországot, a fejrázás jelenti az igent és a bólintás a nemet. Pontosabban a gesztus kissé más, mint itthon, hiszen ha ott valaki tagad valamit, akkor nem bólogat, hanem inkább megemeli a fejét és közben csettint a nyelvével, míg ha igent akar inteni, akkor kissé oldalra billenti a fejét. Az Európában egyre jobban terjedő „like” jel, vagyis a felfelé tartott hüvelykujj (amely tulajdonképpen az egyetértés jele), Görögországban szexuális felhívást jelent, ezért – különösen nőként – nem érdemes használni.
…nem forog az észkerék?
Gyermekkorunkban volt egy mondóka, amelyhez mutogatás is tartozott: mutatóujjunkkal a halántékunk körül körözve jeleztük, ha valamelyikünk észbeli képességeiben kivetnivalót találtunk. Angliában ugyanez a gesztus azt jelenti: gondold át és döntsd el te. Görögországban nagy tiszteletlenség a nyitott tenyerünket mutatni valaki felé, ugyanis átkozódást jelent, Írországban a győzelem V betűje tiltott, ugyanis azt jelenti: takarodj!.
Aminek ki kell jönni
Hazánkban neveletlenség böfögni és szipogni. Az előbbit illendő visszafojtani, az utóbbinak pedig gátat kell vetni minél hamarabb, egy zsebkendő diszkrét használatával. Japánban az asztalnál történő böfögés elengedhetetlen jele az elégedettségnek, míg az arab országokban tiszteletlenség mások előtt orrot fújni, Svédországban pedig visszataszítónak tartják a zsebkendő többszöri használatát.