NATO-tagság: kiderült, mit várunk a svédektől
A kormány álláspontja világos volt az első pillanattól: támogatja a NATO-bővítést, teljesen függetlenül attól, hogy adott esetben a kabinet mögött álló képviselőknek erről mi volt a véleménye, ugyanakkor “nem vagyunk a csicskásai senkinek” – mondta az Országgyűlés elnöke az Indexnek a svéd NATO-csatlakozásról.
Kövér László arra a kérdésre, nem tartja-e kellemetlennek a kialakult helyzetet, mert úgy tűnik, Magyarország ratifikálja utoljára a svéd NATO-csatlakozást, azt mondta: “miért kellene, hogy ez nekünk legyen kellemetlen? Amennyiben a svédeknek nem az, úgy én egy pillanatig sem érzem rosszul magam. Másrészt valakinek utolsónak is kell lennie“.
Arra a kérdésre, hogy ez nem jelent-e kudarcot a magyar diplomáciának, azt válaszolta, hogy elég világosan elmondták a problémáikat már korábban.
“Magyarország komolyan veszi, hogy a NATO – szemben a néhai Varsói Szerződéssel – egyenrangú és szuverén államok védelmi szövetsége, és nekünk az az érdekünk, hogy ennek a szövetségnek a tagjai legyünk. Csakhogy mindenkinek világos legyen: a tagállamok itt arra vállalnak önként kötelezettséget, hogy ha bármelyik másik szövetségest támadás éri, akkor azt automatikusan úgy tekintik, mintha ellenük irányulna. Azaz katonai segítséget nyújtanak a megtámadottnak. Mindenki érti, hogy ez mekkora felelősség? Kollektíven belépünk egy katonai konfliktusba, ha valakit megtámadnak” – fogalmazott.
“Ám most arról van szó, hogy a svédek – szeretném megjegyezni, hogy a finnek is – olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni” – emelte ki, hozzátéve: különös tekintettel arra, hogy miután a parlament jó szándékkal ratifikálta a finnek csatlakozását, Finnország azonnal csatlakozott az Európai Bíróság előtt zajló eljáráshoz Magyarországgal szemben.
A leghelyesebben kezelték a helyzetet
A házelnök hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia a leghelyesebben kezelte a helyzetet: támogatta a bővítést, a parlament elé terjesztette a vonatkozó törvényjavaslatokat és nyitottságot mutat, hogy segítsen kezelni azt a helyzetet, ami a képviselők egy részének elbizonytalanodását okozta. Azonban egy demokráciában a végső szót nem a kormány, hanem a parlament mondja ki – húzta alá.
“Dacára annak, hogy a NATO-bővítés egész eljárása zavarba ejtően nélkülözi az ügy súlyához illő komolyságú végiggondoltságot és demokratikus alaposságot, a kormány mögött álló parlamenti többség elviekben támogatja. Én kezdeményeztem, hogy parlamenti küldöttség tegyen látogatást a két országban, hogy érzékeltessük, van itt egy kis probléma. Erre akkor egy olyan válasz érkezett, ami finoman szólva sem volt kielégítő. Most pedig úgy tűnik, hogy a svédek az utolsó gesztust sem méltányolják” – fejtette ki az Országgyűlés elnöke.
Arra a kérdésre, hogy mit kellene csinálniuk a svédeknek, Kövér László azt válaszolta: például érdemes lenne egymást komolyan venni.
“Vagy ön szerint mi könyörögjünk nekik, hogy ugyan már, tisztázzuk a problémákat? Ha használhatok katonai szlenget, nem vagyunk a csicskásai senkinek. Úgy érzem, súlyos félreértés van a svédek fejében” – fogalmazott.
Nem túl nagy igény
Kövér László szerint a törökök sem vertek át minket; “személyesen több interjúban elmondtam, nekünk a törökökkel semmilyen megegyezésünk nincs arra nézve, hogy ki mikor ratifikálja a NATO-bővítést” – mondta, hozzáfűzve: “és egyedül is el tudjuk dönteni, hogy egy ilyen lépésre mikor kell sort keríteni. Nem befolyásol bennünket, hogy a törökök egyébként miképpen intézik a saját problémáikat. Nagyon halkan szeretném csak megjegyezni: úgy emlékszem, a svéd diplomácia nagyon gyorsan nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Törökországgal rendezze a vitás kérdéseket. A svéd miniszterelnök úr is elzarándokolt Törökországba. Sajnálom, hogy a török ratifikáció elhúzódása által teremtődött időt a svéd politikusok meg sem kísérelték kihasználni, hogy velünk is szóba álljanak” – mondta.
Szólt arról is, hogy nem kanosszajárást várnak a svédektől, hanem azt, hogy ne keltsék azt a látszatot, mintha semmibe vennének bennünket.
“Nem hiszem, hogy ez túl nagy igény lenne. Számunkra mindennél előrébb valóak a magyar érdekek – ez még talán természetes” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, lesz-e rendkívüli ülés a parlamentben a csatlakozás megvitatásáról azt válaszolta, nincs kétsége, hogy az ellenzéki pártok valamelyike – amelyek rendre nem a magyar érdekeket szolgálják – ennek összehívását kezdeményezni fogja, valószínűleg sikertelenül. “Egyébként nem érzem úgy, hogy valami sürgetne bennünket, sőt, szerintem rendkívüli helyzet sem állt elő” – monda az internetes lapnak.
Nem támogatja, de ez még változhat
A házelnök arra a kérdésre, lehet-e tudni, hogy a Fideszben kik nem támogatják a csatlakozást, azt válaszolta, hogy “most éppen az egyik ilyen taggal beszél. De pontosítanék: én is örülnék, ha reménybeli szövetségeseink mielőbb megadnák nekem az esélyt, hogy jó lelkiismerettel megváltoztathassam az álláspontomat“.
Az álláspontja mögötti motivációról azt mondta: “egyszerűen elég volt abból, hogy a hazánk unatkozó politikusok olcsó játéka legyen, akiknek éppen nem jut eszükbe semmi más, vagy éppen valamiről el akarják terelni a figyelmet, akkor Magyarországba törlik a sáros cipőjüket. Csak hogy világos legyen: már régen túl lennénk ezen az egész cirkuszon, ha Stoltenberg úr feleannyi erőfeszítést fordított volna a svéd politikusok meggyőzésére, mint amennyi energiát abba fektetett, hogy nekünk üzengessen” – fogalmazott Kövér László.
Az “utolsó gesztus” elutasítva
Mint ismert, kedden a török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását, de ezt még Recep Tayyip Erdogan elnöknek is alá kell írnia, hogy teljes legyen a török jóváhagyás. A magyar parlament még nem szavazott a kérdésről.
Szintén keddi fejlemény, hogy Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Ulf Kristerssont, Svédország miniszterelnökét. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke elmondta, hogy a kormányfői tárgyalások témája a meghívólevél szerint Svédország NATO-csatlakozása lenne, valamint a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése a kölcsönös bizalom elmélyítésével.
A svéd külügyminiszter kedden még “nem látott okot” egy budapesti látogatásra, de azt ígérte, hogy még megvizsgálják a meghívó tartalmát. A svéd politikus ugyanakkor reméli, hogy Magyarország mielőbb ratifikálja Svédország NATO-tagságát.
A magyar miniszterelnök szerdán a NATO főtitkárával folytatott telefonbeszélgetést, amely során Orbán Viktor megerősítette, hogy “a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát”. Orbán X-bejegyzéséből az is kiderült, hogy Jens Stoltenbergnek hangsúlyozta, hogy “továbbra is sürgetni fogjuk a magyar parlamentet, hogy szavazzon Svédország csatlakozása mellett, és az első adandó alkalommal zárja le a ratifikációt” – idézte a kormányfő szavait a 24.hu.
A stockholmi kormány csütörtökön bejelentette: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök felajánlotta magyar kollégájának, Orbán Viktornak, hogy találkozzanak jövő héten Brüsszelben a svéd NATO-csatlakozás és más kétoldalú kérdések ügyében és elfogadná a magyar kormányfő meghívását egy “mindkét fél számára alkalmas időpontban”. “Egyetértek önnel abban, hogy hasznos volna intenzívebb párbeszédet kialakítani a két ország között” – írta Kristersson a magyar miniszterelnöknek.
(MTI)
Címlapkép: MTI/Kovács Attila
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
