Miért van honvágyunk? - íme a tudományos magyarázat
Az ember, főleg ha önszántából indul útnak, nagy lelkesedéssel veti bele magát az ismeretlenbe. Mégis gyakran előfordul, hogy egy idő után meg-megszorítja a torkát egy szomorú érzés, valamilyen hiányérzet. Van, aki rögtön tudja, másnak hosszabb ideig tart azonosítani: ez bizony a honvágy.
De mi is ez az érzés, és miért alakul ki bennünk, ha elhagyjuk a hazánkat?
A honvágy összetett érzés, amely egyszerre több forrásból jön, és tölti meg a lelkünket.
Pszichológiai magyarázat
Az egyik része a pszichológusok által „helyzeti szorongásként” aposztrofált érzelemcsoport, ami a szeretett személyektől, helyektől vagy tárgyaktól való elszakadásra adott reakció. Az ember általában két ellentétes törekvés között őrlődik: egyrészt ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, másrészt állandóan keresi az újat. Ha az újdonság túlsúlyba kerül, hajlamosak vagyunk elbizonytalanodni, magányosnak és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, akkor is, ha erre amúgy nem volna okunk.
Az ismert környezet színfalai közötti életünk jó nagy részt rutinból zajlik, nem kell erőfeszítéseket tennünk a helyismeret kialakítására, a szokások feltérképezésére és azokkal az emberekkel való gördülékeny kommunikáció kialakítására sem, akikkel a mindennapok során kapcsolatba kerülünk.
Idealizáljuk a múltat
Külföldre költözve az újdonság nyomasztó aránya hosszú időre kibillent a komfortzónánkból, és ha ebbe belefáradunk, hajlamosak vagyunk idealizálni a múltat, vágyakozni utána, még akkor is, ha megélni nem is volt olyan jó.
A honvágy kezelésére felkészülhetünk előzetes tájékozódással, megbízható barátságok kialakításával, az élet rutin-kereteinek hatékony kialakításával. Arra mégse számíthatunk, hogy teljesen ki tudjuk majd iktatni az életünkből.
A gyermekkor emlékei és azok helyszínei, a szeretett rokonok hiánya, a barátok és a velük szerzett élmények mindig mély érzelmi szálakat fognak megmozgatni bennünk.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
