Mi történik a szervezetünkkel, ha kevés folyadékot iszunk?
A víz alapvető lételemünk, hisz testünk nagy részét alkotja és alapvető életfunkciók betöltésében játszik nélkülözhetetlen szerepet. Az elegendő napi folyadékbevitel fontos egészségügyi alaptétel, melynek mennyisége kortól és testsúlytól függ, de átlagosan napi 2-2,5 liter víz fogyasztása az ajánlott. Persze ez a mennyiség a nyári hőség idején jelentősen emelkedhet, mivel testünk sokkal több vizet veszít egy meleg nap folyamán. A folyamatos vízpótlásra fokozott figyelmet kell fordítanunk, mivel a dehidratáltság súlyos következményekhez vezethet, a nem kívánt hatások pedig akár már két óra elteltével érezhetővé válnak – írja a Femina.hu.
Az atlantai Georgia Institute of Technology közelmúltban publikált tanulmánya szerint néhány fizikai aktivitást igénylő óra folyadékbevitel nélkül nagyban befolyásolja az agyban végbemenő folyamatokat. A kutatás során olyan teszteket töltettek ki, melyek fokozott figyelmet igényeltek monotonitásuk vagy részletességük miatt, az alanyoknál pedig már a rövid távú dehidratáltságnál romlott a problémamegoldás és a figyelemkészség, majd minél több idő telt el folyadékhiányos állapotban, annál több és nagyobb hibákat vétettek az alanyok. A kutatás szerzői szerint ugyanez a figyelemközpont dolgozik akármilyen monoton munkavégzés vagy az autóvezetés során is, így ezek során különösen figyelni kell az elegendő folyadékbevitelre a lehetséges balesetek elkerülésének érdekében.
A dehidratációnak a szomjúság mellett több azonnal érezhető tünete is lehet, mint például a fejfájás, szédülés, gyengeség, csökkent koncentrációkészség vagy a hányinger. A dehidratáltság hozzájárulhat a hőguta kialakulásához is, amely komoly szövődményekkel is járhat, így a legmelegebb órákban fokozottan figyelni kell a folyadékpótlásra.
A magas fizikai aktivitást igénylő tevékenységeket, például a sportot, ajánlott kora reggelre vagy az esti órákra időzíteni. Fokozott veszélynek vannak kitéve a kisgyermekek és az idősebbek is – a kisgyermekek magasabb víztartalmú és kisebb tömegű teste sokkal gyorsabban képes folyadékot veszíteni, az idősebb korosztály számára pedig az infarktus és az agyvérzés veszélye lehet fenyegető, mivel testük alacsonyabb víztartalmú, szervezetük pedig később jelzi a szomjúságot és vizeletük is kevésbé koncentrálódik.
Ha a kiszáradás tüneteit figyelmen kívül hagyjuk, a dehidratáció súlyossá is válhat. Ez az állapot orvosi beavatkozást igényel, mely nélkül súlyos szövődmények jelentkezhetnek – vese-, máj-, ízület- és izomkárosodáshoz vezethet. Ha úgy érezzük, a folyamatos folyadékpótlással sem javulnak a kiszáradás tünetei, forduljunk szakemberhez.