Megszavazta a parlament a státusztörvényt
A parlament kormánypárti szavazatokkal kedden megszavazta a hivatalosan A pedagógusok új életpályájáról címet viselő státusztörvényt – írja a 24.hu.
A kormány március 2-án tette közzé a pedagógusok béremeléséről és a köznevelést érintő egyéb kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt követően levelet küldött Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárnak, melyben jelezték: „a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná még inkább, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna”.
Március végén az aHangon jelent meg egy petíció, amivel pedagógusok jelezték, felmondanak, ha a kormány elfogadja a státusztörvényt – eddig a petíciót ötezer pedagógus írta alá. Az utóbbi hetekben országszerte jelezték pedagógusok, olykor iskolák közösen – búcsúzó tanáraiknak rendhagyó ballagási tablót készítve –, hogy szeptembertől a státusztörvény bevezetése miatt elhagyják a pályát.
A Fidesz a törvény megszavazása után közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy “a baloldal nem akarja, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek”. “A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar Parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpálya-törvény mindezt garantálja a pedagógusok számára” – olvasható a Fidesz közleményében.
Mit tartalmaz a státusztörvény?
Többek között azt, hogy
- Megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be.
- A tanév július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból nem lehet átadni a tantárgyi követelményeket.
- Az intézményeknek eltérő „feladatellátási helyet” jelölhet ki a fenntartó, ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusokat és akár a diákokat is átvezényelhetik más iskolába. Annyi engedményt végül tett a kormány, hogy legfeljebb napi három óra utazást várnak el az áthelyezett tanároktól.
- Helyettesítés: ha a feladat ellátása más munkaszervezéssel nem oldható meg, a pedagógusnak a munkáltató a munkakörére irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határáig bármely okból, felső határának legfeljebb 110 százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan rendelhet el többlettanítást. Vagyis a pedagógusoknak több órában rendelhető el helyettesítés, mint korábban.
- Teljesítményalapú bérezést vezetnek be, vagyis évente lesz teljesítményértékelés, ezáltal a jobban teljesítők magasabb fizetést vihetnek majd haza.
- A hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusnak, illetve a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak a jövőben 20 százalékkal magasabb illetmény jár.
- Az eddigi 22-26 tanóra helyett heti 24 órában fixálják a pedagógusok óraszámát.
A szakszervezetek szerint a státusztörvény nem tartalmazza az eredeti sztrájkköveteléseiket, például az azonnali, nagymértékű fizetésemelést, vagy a munkaterhek csökkentését, és problémásnak tartják, hogy nem volt érdemi, szakmai egyeztetés a törvény elfogadása előtt.
Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
