Mégsem épül gravitációshullám-detektor a Mátrában?
Hang nélkül sikkadt el a tavalyi év egyik hatalmas, ha nem a legnagyobb horderejű tudománypolitikai vitája. Tavaly november végén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fizikai Tudományok Osztályának kutatói elsöprő, több mint 80 százalékos többséggel leszavazták az évszázad tudományos beruházásának hazai megvalósulását. És bár a magyar kormány még nem döntötte el, hogy támogatja-e a gigantikus Einstein teleszkóp Mátrába telepítését, ha a fizikusok szavazatain múlik, a hosszú évek óta tervezett, áldozatos munkával előkészített projektből nem lesz semmi – hívja fel a figyelmet a Qubit cikke.
A 2007-es előzetes mérések alapján egy elhagyatott olaszországi bánya és a Pireneusok egy ugyancsak zavartalan helyszíne mellett a Mátra, azon belül is a használaton kívüli gyöngyösoroszi ércbánya a három dobogós egyike volt.
Ez lehetne hazánk legambiciózusabb tudományos projektje
Az akadémikusok a portál értesülései szerint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László kérésére tartottak az Einstein teleszkóp ügyében belső bizottsági ülést még tavaly ősszel, november 28-án. Lovászt előzőleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics László kérte fel, hogy foglaljon állást a közel tíz éve tervezgetett, a hazai sajtóban 2010 óta sztárolt, gravitációs hullámok bemérésére alkalmas Einstein teleszkóp mátrai megépítéséről. A detektor megépítése Magyarország történelmének talán legambiciózusabb tudományos projektje lett volna, de az MTA fizikusai a jelek szerint nem kérnek a teleszkóp mátrai megépítéséből.
Félnek, hogy másra nem jutna pénz
A teleszkóp hazai megépítése ellen szavazók azzal indokolták döntésüket, hogy félő: a hatalmas ívű tudományos beruházáshoz Magyarországon nem állna rendelkezésre a szükséges szellemi és anyagi háttér – mondta a Qubit kérdésére Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója, az európai ESFRI Infrastruktúra Bizottság tagja. Magyarul a fizikusok attól tartottak, hogy az ITM és az MTA között tavaly nyár óta tartó tudományfinanszírozási perpatvarban az Einstein teleszkóp megépítése kiváló ürügy lehetne a további forráselvonásra, más tudományos kutatások, akár teljes akadémiai kutatóintézetek költségvetésének kárára – írják. Továbbá felhívják rá a figyelmet, ha Magyarországon valósult volna meg a projekt, az infrastruktúra megépítésekor, sőt, még a beüzemelése után is, a tudósoknak kevésbé domináns szerep jutott volna. Lévai szerint a megépítés ugyanis elsősorban innovációs, logisztikai, technológiai, ipari feladat, ahol a mérnökök, informatikusok szerepe legalább a fizikusokéhoz mérhető, ha nem nagyobb.
A szkeptikusok közül volt, aki név nélkül elmondta, hogy megítélése szerint a teleszkóp felépítése aránytalanul sok pénzébe kerülne Magyarországnak. A projektet ellenző megkérdezettek tartottak attól is, hogy a hatalmas költség nem garantálja az elvárható tudományos előrelépést.
A fizikusok egy maroknyi csoportja mindennek ellenére is támogatta volna – az általuk jelentőségében a svájci CERN-hez mért – teleszkóp mátrai megépítését. A Qubitnek nyilatkozó Lévai azon kevés akadémikus egyike volt, aki támogatta volna a gravitációshullám-detektor hazai megvalósítását. A cikk ezt követően hosszasan sorolja, hogy milyen gazdasági és tudományos hozadéka lenne egy ilyen projekt megvalósításának, illetve, hogy a létesítményt mindenképpen meg fogják építeni, hiszen abban tudományos konszenzus van, hogy szükség van rá.
A természetet sem károsítaná
A kevés tudós egyikeként a gravitációshullám-detektor hazai telepítése mellett szavazó Lévai egyébként azt feltételezi, igaz, hatástanulmány hiányában, hogy a Mátra élővilága nemcsak tökéletes biztonságban lett volna, de még jót is tett volna neki a tudományos beruházás. A háromszög alakú, karonként tíz kilométer hosszú detektort a földfelszín alá telepítették volna. Az alagutak – így Lévai – legalább annyira nem bolygatták volna meg a környék élővilágát, ahogy az Aggteleki-karszt barlangjai, sőt az azokat látogató turisták tízezrei sem zavarnak sok vizet a földfelszínen. A megépítés karonként nagyjából egy-egy évig tartott volna, viszont a későbbiekben már csak azért is pozitívba fordulhatott volna a mérleg, mert egy gravitációshullám-detektor közelében többnyire épphogy a zavartalan csendre szokás törekedni.
Akár évi több ezer gravitációs hullámot lehetne bemérni
„Az új berendezés a zajmentesebb környezet, valamint az abba tervezett nagyobb és hűtött tükrök miatt nemcsak nagyságrendekkel több, évente akár több ezer gravitációs hullámot tudna bemérni. A háromszög-konstrukciónak köszönhetően a befogott hullámok forrásának az irányát is jelezni tudná. Ez pedig azért lenne fontos, mert a kutatók másféle és mást figyelő optikai teleszkópokkal is a jelzett irányba tudnának fordulni, így összetettebb képet tudnának alkotni a világűrből érkező jelenségekről” – mondta a Qubitnek Ván Péter, a Mátrai Gravitációs és Geofizikai Laboratóriumának vezetője.
Csend
A portál megkérdezte az érintett feleket a projekt jelenlegi állásáról, a fizikai tudományok osztályának ülését vezető Rácz Zoltán a tavaly novemberi ülés óra ígér egy sajtóközleményt a szavazás következményeiről, míg az ITM kommunikációs főosztálya egy mondattal válaszolt a Qubit kérdésére: „Az Einstein teleszkóphoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésben még nem született döntés.”
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
