Már Magyarországra is eljutott a veszélyes Usutu-vírus
A nyugat-nílusi láz után egy újabb ismeretlen, szúnyogok által terjesztett vírus jelent meg hazánkban: az Usutu-vírus egyelőre főleg feketerigókra, valamint egyéb madarakra nézve halálos, de mivel folyamatosan mutálódik, hamarosan súlyos humán megbetegedéseket is okozhat – 24.hu.
Ahogy a nyugat-nílusi lázat kiváltó vírus, az újabban fel-felbukkanó, több európai variánssal rendelkező Usutu is Afrikából származik, a két vírus egymás közeli rokona, működési mechanizmusuk azonos. Az Usutu-vírus gazdái a szárnyasok, így a vándormadarak közvetítésével nagy távolságokra tud terjedni. A madaraknak a csípősszúnyogok – köztük hazánkban is honos fajok – adják át a vírust, és a szúnyog csípése embert is megfertőzhet, de emberről-emberre nem terjed a vírus. A legtöbb humán megbetegedés – amit immunszupresszált és normál egészségi állapotú egyénekben is kimutattak már – panaszmentes, esetleg influenzaszerű tünetekkel jár.
Habár az augusztus-szeptemberi időszak a virulógusok számára a nyugat-vírusi láz szezonja, és idén már több magyarországi megbetegedést regisztráltak, járványügyi szempontból a helyzet még ennél a kórokozónál sem jelentős. Egyelőre.
A probléma a gyors mutációkkal és a vírus ismeretlenségével van
Európában és Magyarországon mindeddig a feketerigók tömeges elhullásának hátterében azonosították az usutu vírust. Célzott kutatások két éve mutatták ki emberi vérben a szervezet által termelt ellenanyagot, vagyis a vizsgált páciensek már átestek az usutu-fertőzésen. Az európai felmérés véradók vérét vizsgálta, az emberek egy százaléka volt érintett. Ennél több konkrétumot nemigen mondhatunk róla azon egyszerű oknál fogva, hogy nem ismerjük
– fogalmazott Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.
A helyzet anno a nyugat-nílusi lázzal nagyon hasonló volt: először azt hittük, csak a madarakat érinti, aztán kiderült, hogy emberre is veszélyes, mára pedig már a szezonjáról beszélünk.
Az Usutu Európában 2001-ben bukkant fel először: Bécsben feketerigók tömegeit pusztította el, ami valamiért remek gazdaállatnak bizonyult. Ezután 2005-ben a mi fővárosunkban is megjelent, és itt is a feketerigókat szemelte ki. Kiderült, hogy egy 1996-os rejtélyes olaszországi rigópusztulás mögött is az Usutu állt, majd 2015-ben Kemenesi és munkatársai szerb szúnyogokban is azonosították a kórokozót.
Komolyabb kutatás csak a közelmúltban kezdődött, ezért korai lenne a humán fertőzésekre vonatkozó konkrétumokról beszélni, de baljós jelek már vannak
Az Usutu könnyen mutálódik, három afrikai törzse mellett már öt európai törzs is kifejlődött a kontinensen, és nagy valószínűséggel további törzsek fognak kialakulni. A vándormadarak folyamatosan szállítják az utánpótlást, és egyelőre nem tudni, hogyan viselkedik a vírus az új környezetében.
Ha a vírus evolúciója az emberre (is) irányba indul (vagyis nő humán fertőzések száma), akkor ennek járvány- és egészségügyi következményei szempontjából aggasztó az a tény, hogy az Usutu Európában urbánus madarakba fészkelte be magát, és az egyik fő hordozója a Culex pipiens szúnyogfaj, ami szintén roppant jól érzi magát a városi környezetben.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
