Macron: ha Oroszország győz Ukrajnában, vége az európai biztonságnak
Emmanuel Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott:
egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen “ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”
A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.
Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit
– fogalmazott.
Macron szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek “már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”. Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely “nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így “nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.
Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette:
Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem “az elfogadhatatlan mértékű károkozás.
Mindazonáltal elmondta, nem kíván “politikai fikciókkal” foglalkozni, így nem akarja megkérdőjelezni az amerikai garanciát.
A demokráciák válsága sújtja Európát
Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.
A francia elnök szerint a demokrácia sérülékenysége – különösen választások idején – lendületet ad “az antiliberális, vagy ahogy ma mondjuk, az illiberális impulzusoknak”.
Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.
Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.
Különösen a koronavírus-járvány után “alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.
(MTI)
Címlapkép: AFP
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
