Ma 75 éves Jordán Tamás
Hetvenötödik születésnapját ünnepli Jordán Tamás Kossuth- és Jászai-díjas színész, érdemes művész, rendező, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója.
Jordán Tamás 1943. január 15-én született Győrben, eredeti szakmáját tekintve geodéta mérnök, apja ragaszkodott hozzá, hogy a Műegyetemre is felvételizzen, diplomáját itt szerezte meg 1966-ban. Már ebben az időszakban is részt vett a színházi életben: 1961 és 1970 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas elnevezésű együttesének tehetséges amatőr színésze volt. Hat évig dolgozott a Fővárosi Tanács építési osztályának geodéta mérnökeként, majd 1972-ben úgy döntött, hogy a színház, a színészi hivatás mellett kötelezi el magát. A főleg fiatalokat foglalkoztató, 1970-ben megalakult 25. Színház társulatának lett tagja, 1977-ben a Várszínházhoz szerződött, ahol 1980-ig dolgozott.
Ezt követően tizenegy éven át az akkor fénykorát élő kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához kötötte szerződés. 1991-ben ismét a fővárosba költözött, ahol az akkor induló Merlin Színház egyik alapítója és igazgatója lett. 2003. január 1-jével kinevezték a Nemzeti Színház vezérigazgatójává, a társulat 2008-ig dolgozott az ő vezetésével. Egy későbbi interjúban elmondta: boldog öt évet töltött el a teátrum élén, egy minden szempontból rendben lévő színházat hagyott utódjára.
2007-ben új kihívást keresve bejelentette, hogy színházat kíván teremteni Szombathelyen, “nagyon konvencionális, hagyományos, jó színvonalú színházat”. 2008-ban az újonnan létrejövő társulat élére került, és 2009 januárjában sor került a Weöres Sándor Színház első előadására is. Jelenleg ügyvezetőként vezeti a színházat, új megbízatása 2018 októberétől 2021 januárjáig szól.
Közéleti szerepeket is vállal: 1992-től 1996-ig a Magyar Színészkamara elnöke, 1996-tól 1998-ig a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja volt. 1999-től 2001-ig és 2015-től jelenleg is a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja, 2006-2007-ben elnöke, 2000-től 2010-ig a Pécsi Országos Színházi Találkozó fesztiváligazgatója volt. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott 2002-2006 között, 2007-től pedig három éven keresztül a szombathelyi főiskola színházművészeti tanszékét vezette. 2008-ban Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel indította útjára a Nagy versmondás elnevezésű kezdeményezést, mellyel a magyar líra gyöngyszemeire szeretnék felhívni a figyelmet. 2017-ben Lukáts Andor színész, rendezővel közösen színiiskolát indított a budapesti Sanyi és Aranka Színházban.
Színészként klasszikus és modern, magyar és külföldi darabokban is sikert aratott kiérlelt, intellektuális alakításaival. Volt például Mester és Jesua Bulgakov A Mester és Margarita című darabjában, De Sade márki Weiss Marat halálában, Vladimir Beckett Godot-ra várva című darabjában, Trigorin Csehov Sirályában, Harpagon Moliere A fösvény című darabjában. A magyar szerzők közül játszott Fejes Endre, Illyés Gyula, Hamvai Kornél színműveiben. Rendezte többek között Fassbinder, Goldoni, Anouilh, Móricz Zsigmond, Füst Milán, Csiky Gergely darabjait.
Több filmben is játszott, felejthetetlen alakítást nyújtott például a Bacsó Péter rendezte, 1985-ben készült Hány az óra, Vekker úr? című filmben. Legutóbb, a 2017-ben bemutatott Enyedi Ildikó Testről és lélekről című nagysikerű filmjében szerepelt. Az irodalomszerető közönség körében nagy sikert aratott önálló estjeivel is: József Attila műveiből állt össze az “Amit szívedbe rejtesz”, és Sebő Ferenccel közösen a “Szólt az ember”. 2012-ben a Széllel szembe című stand-up esttel állt közönség elé, amelyben a történetek mellett verseket is előadott. 2016 végén jelent meg Hátrametszés címmel önéletrajzi könyve, melyben addig szőnyeg alá söpört történeteit idézi fel, sok humorral. 2017-ben pedig Balogh Gyula A Jordán-sztori – Egy színházi jelenség című interjúkötete került a boltokba, a kötetben pályatársak, kollégák, barátok és családtagok vallanak róla.
Szakmai munkája elismeréseként 1978-ban Jászai Mari-díjat, 1986-ban érdemes művész címet kapott. 1996-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2000-ben Budapestért Díjat, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át. 2007-ben megkapta az Örökös Tagság kitüntető címet a Halhatatlanok Társulatában. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetéssel ismerték el, 2011-ben Prima Díjas, 2012-ben Jubileumi Prima Primissima Díjas lett. 2017-ben a Vidor Fesztivál életműdíjával, a Hyppolyt-díjjal, valamint a Hazám-díjjal jutalmazták.
Forrás: MTI
Címlapfotó: MTI – Marjai János