Lemondott a Brexit-ügyi miniszter - eldőlt az angliai magyarok sorsa
Lemondott tisztségéről csütörtökön Dominic Raab brit Brexit-ügyi miniszter, azzal az indokkal, hogy nem tudja “jó lelkiismerettel” támogatni a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, a kormány által előző este jóváhagyott megállapodás-tervezetet.
Mint ismert, a brit kormány jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet. Theresa May brit miniszterelnök a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában kijelentette: a kabinet “hosszú, részletes, szenvedélyes vita” után arra a kollektív döntésre jutott, hogy Nagy-Britannia fogadja el a dokumentumtervezetet és a majdani kétoldalú kapcsolatrendszert körvonalazó politikai nyilatkozatot.
A brit kormányfő szerint ez döntő jelentőségű lépés, és lehetővé teszi a megállapodás véglegesítését már a következő napokban. Hozzátette: ez legjobb megállapodás-tervezet, amelyet a Brexit-tárgyalásokon az Európai Unióval el lehetett érni.
A tervezettnél jóval hosszabb kabinetülésen született döntés korántsem jelenti a Brexit-folyamat végét, mivel a kilépési feltételekről szóló megállapodás-tervezetről – valószínűleg december első felében – a brit parlament is szavaz, ennek kimenetele azonban egyelőre nem egyértelmű.
Maradhatnak a tartósan Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok
A szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül Nagy-Britanniában maradhatnak azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a brit EU-tagság megszűnésének jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig már öt évet eltöltöttek az országban. A viszonosság alapján ugyanez vonatkozik az EU-országokban élő brit állampolgárokra.
A dokumentum alapján azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltöttek el öt évet az Egyesült Királyságban, szintén maradhatnak, amíg ki nem töltik az ötéves tartózkodási időszakot, és ezután ők is állandó letelepedési jogosultságot kapnak. Ez a jog korlátozható lesz azok esetében, akik súlyos bűncselekményeket követtek el, vagy bűnöző életmódot folytatnak, illetve ha megpróbálnak visszaélni a letelepedést szabályozó rendszerrel.
A megállapodás-tervezet kitér az egyenlő bánásmódhoz fűződő, az Egyesült Királyságban élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárokat és hozzátartozóikat megillető jelenlegi jogosultságok védelmére és a diszkrimináció tilalmára is. A dokumentum szövege szerint ők jórészt a mostanival azonos, az Egyesült Királyság EU-tagságából eredő jogosultságok alapján dolgozhatnak, tanulhatnak, férhetnek hozzá közszolgáltatásokhoz és jóléti juttatásokhoz a Brexit után is.
A dokumentum szerint e jogosultságok kiterjednek a külföldi EU-állampolgárok azon hozzátartozóira is, akik 2020. december 31-én szintén már az Egyesült Királyságban tartózkodnak életvitelszerűen.
A megállapodás-tervezet szerint a nagy-britanniai tartózkodásra jogosult EU-állampolgárokhoz a jövőben bármikor csatlakozatnak hozzátartozóik – házastársuk, a velük polgári partnerségi vagy házasságon kívüli élettársi viszonyban állók, az eltartott gyermekek és unokák, illetve a gondoskodásra szoruló szülők és nagyszülők -, abban az esetben, ha a hozzátartozói viszony 2020. december 31-én már fennáll, és még fennáll akkor is, amikor az illető be akar utazni az Egyesült Királyságba.
Rendkívüli EU-csúcs lesz november 25-én
Rendkívüli csúcsértekezletet tartanak november 25-én az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételrendszeréről tervezett megállapodás megkötése érdekében – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtök reggel Brüsszelben.
Az Európai Bizottság és Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló is arról számolt be az előző este, hogy döntő előrelépés történt a találkozó összehívásához, miután sikerült “technikai szinten” elfogadni a kiválási szerződés tervezetét, és ezt a brit kormány is jóváhagyta.
Tusk csütörtökön korán reggel Barnier-vel egyeztetett, és ezt követően közölte: a szöveget az elkövetkező napokban értékelik a bennmaradó tagállamok kormányai, s amennyiben a felek mindegyike elfogadhatónak tartja, és “semmi rendkívüli nem történik”, akkor jövő vasárnap soron kívüli EU-csúcsot rendeznek Brüsszelben az egyezmény véglegesítése és megkötése érdekében.
Hozzátette, a huszonheteknek a kiválási szerződés jóváhagyása mellett a hét végéig meg kell határozniuk az Európai Bizottság tárgyalási mandátumát a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítéséhez. A brüsszeli testület ezt keddre le akarja zárni, a tagállamoknak pedig ezután még lenne 48 órájuk azt értékelni.
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
