Krausz Ferenc: Kettős mércét alkalmaz az EU Magyarországgal szemben
Magyarországon vannak olyan projektek, amelyekkel hazánkban is legalább olyan esélyekkel lehet világszínvonalú eredményeket elérni, mint külföldön – mondta el Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), sajtótájékoztatón, miután előadást tartott az intézményben.
Krausz Ferenc szombaton vehette át a Műegyetem Neumann professzori címét. A Nobel-díjas fizikus a BME hallgatóinak tartott előadásában részletesen beszélt a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központban (CMF) zajló munkáról.
A tudós, aki a központ ügyvezetője és tudományos igazgatója, arról beszélt, hogy a Health for Hungary – Hungary for Health (H4H) elnevezésű programban 10 éven keresztül mintegy tizenötezer önkéntestől gyűjtenek vérmintákat, hogy monitorozzák egészségi állapotuk alakulását és az esetleges betegségek kialakulása kimutatható és nyomon követhető legyen.
Az előadáson szó volt arról, hogy a kutatásaik segítik a rákkutatást is, bár elsősorban nem a daganatos betegségek állnak azok fókuszában.
Krausz Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott arra:
Magyarországon is vannak tehetségek, csak arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy ha külföldre mennek, vissza is térjenek.
Elmondta, hogy a Kutatási Kiválósági Tanáccsal, amelynek elnöke, olyan programokat dolgoznak ki, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy magyar kiválóságokat hozzanak vissza Magyarországra. Hozzátette: nem az a probléma, hogy elmennek a kutatók az országból, hiszen tapasztalatszerzésre szükség van. Az a fontos, hogy vissza is jöjjenek – idézi az MTI.
Kulcskérdés a tanárok bérezése
A Telex kérdésére, hogy a fiatal kutatókat milyen helyzetbe hozza, hogy az egyetemek alapítványosítása miatt elesnek a Horizon- és Erasmus-programoktól, azt mondta, hogy tragikus a helyzet, ami hosszú távon nyilván nem tartható fenn, de meg van győződve arról, hogy hamarosan, maximum egy-két év alatt meg fog szűnni ez az állapot, ha másképp nem, bírósági úton.
“A magyar rendszer teljesen rásimul a Nyugat-Európában használatos rendszerre, ugyanaz a működési elv. Ez az eredménye az Európai Unió kettős mércéjének velünk szemben, nem csak ebben a tekintetben”
– mondta.
Arra a felvetésre, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint feudalizmushoz hasonlít az alapítványi egyetemrendszer, azt mondta, mivel nincs tapasztalata róla, nem tudja megítélni, jól vagy rosszul működik-e a rendszer, de ők profitálnak belőle, nagyobb a tervezési biztonságuk a következő hat évre. Hozzátette: a projektje jelenleg a Semmelweis Egyetem alapítványával áll 2030-ig bebiztosított szerződésben.
A tanárok helyzetéről azt mondta, hogy ez egy kulcskérdés, főleg egy olyan országnak, amelynek az a jövőképe, hogy szeretne a leghamarabb a világ élvonalába tartozni mind az életszínvonal, mind az értékteremtés képességének tekintetében.
“A lehető legnagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a tanári pályára a legmotiváltabb, legrátermettebb tanárok menjenek, és ezt nem lehet másképp, mint anyagi megbecsüléssel”
– idézte Krauszt a Telex. A kutató elmondta, György László, a Nemzetgazdasági Minisztérium kormánybiztosa egyeztetett vele egy tanulmányról, amely azt mondta ki, hogy a lehető leghamarabb az OECD-országokon belül a tanároknak a diplomások átlagfizetésének 80 százalékát kell keresniük. Krausz Ferenc szerint ugyanakkor a 100 százalékot kell megcélozni középtávon, és a kormánybiztos ezt “be is építette az anyagba”.
Krausz Ferenc – két francia tudóssal megosztva – tavaly kapott Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért. 1985-ben diplomázott az ELTE fizika szakán, a Műegyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Kutatásait a BME Fizikai Intézetében kezdte, majd 1991-ben doktori fokozatot szerzett a Bécsi Műszaki Egyetemen. 2003 óta a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője, 2019-től pedig a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) ügyvezetője és tudományos igazgatója. Munkáját számos díjjal ismerték el, többek között átvehette a Fejszál király- és a Wolf-díjat. A kísérleti fizikust a közmédia 2023-ban az év emberének választotta.
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
