Elhunyt Karsai Dániel, az ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász
47 éves korában, szeptember 28-án este meghalt Karsai Dániel, aki három éven át küzdött méltósággal az ALS-betegségével.
Karsai Dániel halálhírét testvére jelentette be közösségi oldalán.
Dani ma este elment. Több mint 3 éven át hősiesen, méltósággal küzdött a legyőzhetetlen ellenséggel, az ALSsel. Mindig velem, velünk leszel, Bro
– írta Karsai Péter.
Karsai Dániel alkotmányjogász 2023 augusztusában lépett a nyilvánosság elé, mikor keresetet nyújtott be a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) az életvégi döntés jogának magyarországi elismerése érdekében. Az ezt követő hónapokban ügye országos figyelmet nyert. Az egykori ügyvéd keresete ugyan kormánypárti ellenállás miatt nem ért sikert, de küzdelme tematizálta az eutanázia nehéz kérdését a magyar közbeszédben.
Aktív, sportos életet élt
Karsai Dániel Budapesten született 1977. március 28-án. Középiskolai tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. Az ELTE Jogi Karának győri tagozatán tanult tovább, ezt követően az Alkotmánybíróságon és az Igazságügyi Minisztérium Közjogi Kodifikációs Főosztályán dolgozott. Később szakmai gyakorlaton vett részt a strasbourg-i EJEB-en, ahol állást ajánlottak neki. Itt négy éven át dolgozott.
2009-ben tért haza Strasbourg-ból, és egy nemzetközi ügyvédi irodában folytatta munkáját. 2011-ben alapította saját irodáját: itt elsősorban alkotmányjogi és emberi jogi ügyekkel foglalkozott. 2016-ban a Haszon gazdasági havilap a 100 legjobb magyar ügyvéd közé válogatta.
Karsai életében emellett jelentős szerepet kapott a sport: az Országos Kéktúrát kétszer teljesítette, járt az Everest alaptáborában, és két himalájai ötezres csúcsot is megmászott. 11 éven át gyakorolta a jiu-jitsu japán harcművészetet, melyből 2021-ben barna öves vizsgát tett. További vizsgákra a betegsége miatt nem került sor, de sportolótársai 2024 januárjában 1. dan fokozatra léptették elő nem mindennapi küzdelme miatt.
Gyors leépülés
Karsai a betegség első jeleit 2021 júliusában észlelte magán. „Az első egy évben komoly gondom nem volt. Kicsit ügyetlen volt a kezem, de éltem a magam életét, a maga teljességében. Sportoltam, utaztam, dolgoztam, mintha semmi bajom nem lenne, hiszen nem volt”, nyilatkozta a Népszavának 2023 szeptemberében. A tünetek egy év alatt lettek olyan súlyosak, hogy meg tudták állapítani az ALS-betegséget.
Az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) egy progresszív neurodegeneratív betegség, ami a központi idegrendszer fokozatos leépülésével jár. Kiváltó oka nem ismert. A betegség során a motoros idegsejtek elpusztulnak, így az izmok lebénulnak, és idővel elsorvadnak. Gyógymód jelenleg nem létezik rá: az ALS minden esetben fokozatos bénulással, és végül a lélegeztetőizmok elhalása miatti fulladással jár. Az állapot a szellemi képességeket nem érinti: az ALS-ben szenvedő betegnek tiszta tudattal kell átélnie a lassú leépülést.
Karsai a Telexnek nyilatkozott arról, mennyire megrázta a diagnózis: „Annyira lesújtott és megrémisztett a hír, hogy egy hónapig direkt nem is néztem utána, mi ez a betegség. […] Az egészséges létezésből hirtelen a legsötétebb hidegbe kerültem, ahonnan több hónap volt kijutni.” Hatalmas teher volt számára közölni családjával és barátaival a végzetes hírt: „volt, akinek azért nem vettem föl két hétig a telefont, mert ma már harmadszor nem mondom el, hogy meg fogok halni.” A diagnózist követő hónapokban depresszióval és pánikbetegséggel küzdött, de végül elfogadta állapotát.
Ügyéről először 2023. szeptember 27-én számolt be a nyilvánosságnak, miután az EJEB-hez fordult. Ekkor így írt:
„Az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor. A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét.
Magyarországon a hozzám hasonló helyzetben lévő, gyógyíthatatlan kórban szenvedő betegeknek nincs erre lehetősége. Mi több, arra sincs módjuk, hogy ebből a célból külföldre távozzanak és ott fejezzék be emberhez méltón az életüket. Ennek oka, hogy a hatályos jogszabályok alapján Magyarország extraterritoriális hatállyal, azaz külföldön is büntetőjogi eszközökkel üldözheti a méltóságteljes eltávozásban segítséget nyújtókat, azaz családtagokat, barátokat, orvosokat.”
Ekkor Karsai segítséggel ugyan, de még képes volt a mozgásra és a beszédre. Rendszeresen bejárt ügyvédi irodájába dolgozni, a saját kérvényét is izgalmas szakmai kihívásnak tekintette. Nem szeretett volna élni a lehetőséggel, hogy külföldre távozva fejezze be életét: erről a Partizán műsorában nyilatkozott.
Tárgyalás Strasbourgban
Karsai ügyét 2023 november 27-én és 28-án tárgyalták Strasbourgban. A tárgyalásról és az azt övező vitákról a Szabad Európa tudósított. A jogász kérvénye arra irányult, hogy az ALS-ben szenvedő betegek részére váljon elérhetővé az eutanázia Magyarországon, mivel a betegség végstádiuma mindenféle értelmet és méltóságot nélkülöz. Időközben csatlakozott hozzá két másik, ALS-ben szenvedő magyar beteg is. Beadványt nyújtott be emellett az eutanázia engedélyezéséért László Róbert politikai elemző, aki ugyan egészséges, de egy súlyos betegség esetén szeretne saját maga dönteni az életéről, illetve egy szklerózis multiplexben szenvedő házaspár, Giovanni Moni és Haubert Péter is.
A magyar kormány Karsai kérvényének visszautasítását kérte Strasbourgtól, arra hivatkozva, hogy a magyarországi hospice-rendszer jól működik, és segíti a betegeket méltóságuk megőrzésében, illetve az ALS-es betegek állapotuk romlását lassító gyógyszerhez és megfelelő állagú táplálékhoz is hozzájuthatnak az országban.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hospice-ellátásról rendezett fórumán a szakemberek azonban más véleménnyel voltak a magyar életvégi ellátás minőségéről. Álmos Péter, a MOK alelnöke azt mondta, hiányzik a szembenézés a kormány részéről az egészségügyben tapasztalt viszonyokkal, Csikós Ágnes, a hospice-palliatív ellátás országos szakfelügyelő főorvosa pedig úgy nyilatkozott, hogy a gyakorlatban sokszor meghosszabbítják a betegek életét, de nem adnak életminőséget hozzá.
A kormány álláspontja egyébként az állampolgárok véleményét sem tükrözte: a HVG felmérése szerint a magyarok kétharmada egyetért az eutanázia engedélyezésével.
Az EJEB június 13-én elutasította Karsai keresetét. Az alkotmányjogász fellebbezett a döntés ellen: fellebbezését a bíróság szeptember 2-án jogerősen elutasította.
Az utolsó hónapok
Az alkotmányjogász nem csak Strasbourgban, hanem itthon is próbált változást elérni: testvérével és a Momentummal karöltve népszavazást kezdeményeztek 2023 decemberében az eutanáziáról. A Nemzeti Választási Bizottság 2024. februárjában elutasította a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy ha az igenlő szavazatok lennének többségben, az sértené az Alaptörvényt.
Karsai 2024. március 28-án tüdőgyulladással került kórházba, ahonnan két hét után hazaengedték. Az állapota azonban sokat romlott: innentől kezdve nehezére esett a kommunikáció és nyilatkozatainak diktálása is. Ügyvédi tevékenységét március 31-én befejezte, és a Budapesti Ügyvédi Kamarából is kilépett. Az aktivizmussal azonban nem hagyott fel: ágyhoz kötve is fogadta a hozzá érkező újságírókat és politikusokat az otthonában. Találkozott Sulyok Tamás államelnökkel, illetve a Momentum több képviselőjével. Gulyás Gergely minisztert is meghívta otthonába egy kötetlen beszélgetésre. Ebben az időszakban készített vele videóinterjút a 24.hu:
Élete utolsó hónapjaiban Karsai Facebook-oldalán továbbra is aktív maradt, és a nyilvánosság előtt is többször mutatkozott. Augusztus 5-én személyesen látogatott el a Vasas FC – Kolorcity Kazincbarcika SC meccsre az Illovszky stadionba; a lelátón feltűnt mellette Csányi Sándor, a Vasas főszponzora és az OTP Bank elnöke is.
Díjai, elismerései, hatása
Karsai Dániel küzdelme sokakban ébresztett együttérzést és tiszteletet. 2023-ban a Magyar Hang és a HVG olvasói, illetve az RTL nézői is az Év Emberének választották, emellett megkapta a Magyar Civil Becsületrendet. 2024-ben szerepelt a Radnóti Miklós Antirasszista Díj és a Pro Urbe Budapest-díj kitüntetettjei között. Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvéregyház vezetője Wesley-díjat adományozott neki, illetve ő lett volt iskolája, a Berzsenyi Dániel Gimnázium első díszpolgára is.
Karsai Dániel kiállása nyomán példátlan társadalmi diskurzus indult el az eutanázia kérdéséről Magyarországon. A saját életvégi döntését ugyan már nem tette könnyebbé az általa kérvényezett jogalkotás, de amennyiben küzdelmének emléke a továbbiakban befolyásolja a magyarországi szabályozást, azzal az elhunyt alkotmányjogász munkája nagyban javíthat sorstársai életkörülményein.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
