Jogállamisági jelentés: akad javulás Magyarországon, de rengeteg a javítanivaló
Közölte, az “országspecifikus ajánlásokat” is tartalmazó idei – immár negyedik – beszámoló azt mutatja, hogy az éves jogállamisági jelentés “a változás és az előremutató reformok kulcsfontosságú mozgatórugójává vált”, a tagországok ugyanis a tavalyi ajánlások 65 százalékát teljesen vagy részben teljesítették.
Vannak még rendszerszintű aggályok
A pozitív változások ellenére a jogállamiság tagállami helyzetének javításában még további intézkedésekre van szükség, ugyanis – mint fogalmazott – “egyes tagállamokban továbbra is fennállnak a rendszerszintű aggályok”, főleg az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét illetően.
Didier Reynders igazságügyi biztos a jelentés részleteit ismertetve közölte, az igazságszolgáltatási reformok továbbra is kiemelt helyen szerepelnek a politikai napirenden. Számos tagállam vitte előre vagy fejezte be a bírói függetlenség megerősítését célzó reformokat.
Néhány tagállam esetében ugyanakkor aggodalomra ad okot a bírák és ügyészek javadalmazása, az igazságügyi személyzet kinevezési eljárásának folyamata, valamint aggályok vetődnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően is.
A megvesztegetés elleni küzdelem rendkívül fontos
Kijelentette: a korrupció továbbra is komoly aggályt okoz még akkor is, ha számos tagállam hozott intézkedéseket a leküzdésére, hajtott végre büntetőjogi reformokat, vagy további források bevonása révén tett lépéseket a korrupció elleni küzdelemért felelős bűnüldöző hatóságok kapacitásának megerősítésére.
Egyes tagállamokban a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hosszadalmasok, hiányoznak az eredmények, különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek esetében – emelte ki.
Fontos a közszolgálatiság és az állami hirdetések méltányos elosztása
A tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatosan Reynders azt mondta, továbbra is aggodalmak vetődnek fel az állami hirdetések átlátható elosztásának hiánya, az összeférhetetlenségi helyzetek és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében.
Egyes tagállamok reformokat kezdeményeztek közszolgálati műsorszolgáltatóik függetlenségének megerősítésére, ugyanakkor több más tagországban továbbra sem foglalkoztak az ezzel kapcsolatos kihívásokkal.
Közölte továbbá, a jelentés számos ajánlást tartalmaz, amelyek többek között az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztására, a közszolgálati média független irányítására és az újságírók biztonságának javítását célzó intézkedésekre, valamint a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogára terjednek ki.
Jöhetnek a jelentések alapján az országspecifikus viták
Szavai szerint a tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat, néhány országban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érdekelt felekkel való konzultációra, a civil szervezetek és emberijog-védők pedig továbbra is finanszírozási problémák és a működési területük korlátozása jelentette kihívásokkal szembesülnek.
Közölte: a jelentés alapján az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa általános és országspecifikus vitát kezd, és vizsgálják az ajánlások végrehajtását. “A jogállamisági jelentés nem büntetést, hanem egy párbeszéd kezdetét jelenti a tagállamokkal” – tette hozzá az uniós biztos.
Magyarország igyekszik a kérésekkel kapcsolatban
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése Magyarországgal összefüggésben kiemelte: a kormány teljes mértékben végrehajtotta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének megerősítésére és a Kúriával kapcsolatos szabályok kiigazítására vonatkozó ajánlást. Az igazságszolgáltatási tanács megerősített szerepe lehetővé fogja tenni, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét – írták.
Az uniós testület szerint a Kúriára vonatkozó új szabályok hozzájárulnak a működése átláthatóságához és csökkentik a politikai beavatkozás lehetőségét. Elismerték az igazságszolgáltatási rendszer “rendívül hatékony” teljesítőképességét az eljárások hosszát illetően.
Megjegyezték, hogy Magyarország az uniós feltételességi mechanizmus keretében indított eljárásra válaszul számos korrupcióellenes reformot vezetett be és új nemzeti korrupcióellenes stratégiát készít elő. Emellett Integritási Hatóságot hozott létre az uniós források elköltésének felügyeletére.
Problémás kérdések sora maradt még
Aggodalomra okot adónak nevezeték ugyanakkor, hogy – mint írták – a magas rangú tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása nem történt meg.
A jelentés szerint a lobbizásra vonatkozóan nem vezettek be módosításokat, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai párt- és kampányfinanszírozás terén. Továbbra is aggályos, hogy nincs jogszabály, amely az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztását biztosítaná – jegyezték meg.
A jelentés szerint nem történt előrelépés a civil szervezetek munkáját korlátozó akadályok felszámolása terén.
A médiapluralizmussal kapcsolatban az uniós bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem vezetett be megfelelő mechanizmusokat a médiaszabályozó szervezet működési függetlenségének erősítésére, valamint hogy a kormány nem tervez intézkedéseket az állami hirdetések médiába történő becsatornázásának szabályozására.
A jelentés kiemelte: noha az újságírók ellen nem történt fizikai támadás Magyarországon, több esetben indítottak rágalomhadjáratokat ellenük, és továbbra is komoly aggodalomra ad okot az egyes oknyomozó újságírókat és médiaszakembereket célzó kémprogramok alkalmazása. A jelentés az is megjegyezte, hogy a magyar hatóságok nem hajtják végre hatékonyan az európai bíróságok ítéleteit.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
