Ismét cáfolták a népszerű zombiteóriát a gyerekekről
Még mindig tartja magát az elképzelés, hogy a születés sorrendje hatással lehet a gyerekek (és később a felnőttek) személyiségére. Mind hallottunk már ilyesmit: az első gyerek szorongóbb, de érettebb és ambiciózusabb, mert jobban odafigyeltek rá az akkor még tapasztalatlanabb szülők. Ehhez képest a kisebb lazább, kreatívabb, de sokszor lázadóbb is, mert neki már fel kell hívni magára a rutinosabb szülők figyelmét – írja a hvg.hu. a Washington Post cikke alapján.
Ez a népszerű elmélet Frank J. Sulloway 1996-ban kiadott, Born to Rebel (kábé: Lázadónak született) című könyve nyomán terjedt el. Sulloway ebben azt állította, hogy a modern, nukleáris családban az elsőszülöttek sokkal inkább megkapják a szüleik figyelmét és erőforrásait – míg a további gyerekeknek egyre keményebben meg kell dolgozniuk ugyanezért. A gyerekkori viselkedés aztán a felnőtt személyiségében kristályosodik ki.
Ralph Hertwig, a berlini Max Plack Intézet pszichológusa most megkérdőjelezi ezt az elméletet. Hertwig egyébként 2002-ben maga is publikált egy tanulmányt Sulloway-jel közösen arról, hogy mennyire egyenlőtlenül oszlik meg a szülők figyelme a gyerekeik között. Sulloway elmélete ugyanis Hertwig szerint is nagyon kézenfekvő.
Az elmúlt években egyre több tanulmány lát napvilágot arról, hogy a születési sorrend mégsem számít. Ezek a kutatások nagyobb merítéssel dolgoznak, több adatot elemeznek, megbízhatóbb statisztikai módszerekkel.
Mégsem a fiatalabbak a fenegyerekek
Hertwig a saját kutatásának is a Sulloway-féle előfeltevéssel állt neki: a felnőttkori kockázatvállaló viselkedést vizsgálva arra számított, hogy a testvérek között a fiatalabbak lesznek majd az igazi fenegyerekek. Az eredményei viszont cáfolták ezt.
A tudósok a kutatás résztvevőit klasszikusan kockázatosnak tartott döntésekről kérdezték, például a gyorshajtásról, a védekezés nélküli szexről stb. Emellett egy egyszerű kísérletben is részt vettek, el kellett dönteniük, hogy mit választanak: kaphatnak azonnal 10 dollárt (biztonságos választás), vagy szerencsejátékon tíz százalék esélyük van nyerni 100 dollárt (kockázatvállalás). A kutatás egyértelmű eredménye az volt, hogy semmilyen mérhető összefüggés nincs aközött, hogy a részt vevő felnőttek közül ki hányadik testvér, és mennyire vállal kockázatot.
Hasonló eredményre jutottak akkor is, mikor 200 olyan ember családi hátterét vizsgálták, akik kifejezetten sok rizikóval járó életutat jártak be. Például Edmund Hillary, aki serpájával együtt először mászta meg a Mount Everestet, vagy a gerillavezér Che Guevara, vagy Rosa Luxemburg aktivista és filozófus.
Nem határozza meg a hajlamokat
Stefan Schmukle és Rodica Damian 2015-ben végeztek átfogó kutatást a születési sorrenddel kapcsolatban. Schmukle és kollégái 20 ezer embert vizsgáltak meg az Egyesült Államokban, Németországban és az Egyesült Királyságban; Damian és csapata pedig több mint 370 ezer amerikai középiskolás adatait vetette össze.
Mindkét kutatás azt találta, hogy a születési sorrend nincs hatással a személyiségjegyek dimenzióinak Nagy Ötösére (Big Five). Ezek a nyitottság, az extraverzió (mennyire magabiztos az illető, mennyire szabad az impulzusai kifejezésében), a céltudatosság, a kooperációra való hajlandóság és a szorongásra/dühre/depresszióra való hajlam.
Az IQ-ban van némi eltérés, de az egyetemre bejutás inkább pénzügyi kérdés
Az intelligencia esetében ugyan találtak némi eltérést az elsőszülöttek javára, de ez olyan minimális (1-2 IQ-pont), hogy valójában egyáltalán nem befolyásolja az egyes emberek életét. A különbség okát hipotézis szinten abban vélik felfedezni, hogy az elsőszülöttek, amíg egyedül vannak, több mentális stimulust kapnak a szüleiktől, mint amikor már több testvér között oszlik meg a szülők figyelme.
Amerikában annak is inkább gazdasági és szociális okát találták, hogy az elsőszülöttek magasabb számban képviseltetik magukat a legjobb egyetemeken. Az Egyesült Államokban az egyetemi oktatás drága, így azt a jómódúbb családok engedhetik meg maguknak – ezek a családok viszont jellemzően eleve kisebbek, gyakran csupán csak 1-2 gyerekkel. A kutatók emellett azokra az esetekre is felhívták a figyelmet, mikor egy család a tradíciók vagy az anyagi lehetőségei miatt csupán az első gyereknek tudja kifizetni a felsőfokú tanulmányait.
Nem tudjuk elengedni
Damian a születési sorrend teóriát amolyan zombiteóriának nevezi, ami annak ellenére tovább él, hogy egyre több tanulmány cáfolja. A jelenség jó példa arra, hogy ha elfogadtunk egy elméletet, nehezen engedjük el.
(hvg.hu)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
