Hivatalos: Finnország a NATO 31. tagja lett
Finnország hivatalosan a NATO tagjává vált kedden, miután Helsinki képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában – közölte a NATO.
Finnország ezzel az észak-atlanti szövetség 31. tagállama lett.
A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe.
A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.
Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.
A finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez – tette hozzá a NATO-főtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jóváhagyása által Svédország is mihamarabb a szövetség tagjává válhat.
Közölte továbbá: mivel az orosz agresszió Ukrajnával szemben nem csillapodik, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével, és megbeszélést folytat arról, miként tudja a szövetség növelni támogatását a megtámadott országnak. Hangsúlyozta: semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben. Stoltenberg végezetül veszélyesnek és meggondolatlannak nevezete az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta, egy atomháborút soha sem lehet megnyerni. A nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt pedig megváltozott a biztonsági helyzet, amihez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem annak megelőzése.
Reagált a Kreml: a finn NATO-tagság gyökeresen eltér az ukrántól
A Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt Oroszország ellenes, és nem volt vele vita – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
“A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország ellenessé, és nekünk nem volt vitánk Finnországgal. Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét” – mondta Peszkov.
Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet.
“A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – mondta Peszkov.
Ezekkel a lépésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe.
Közölte, hogy Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét.
A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival.
“A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben” – hangoztatta.
Címlapkép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár átadja Finnország csatlakozását a NATO-dokumentumokhoz Pekka Haavisto finn külügyminiszternek. Fotó: JOHANNA GERON / AFP
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
