Hivatalos: Demeter Szilárd lett a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot – a vonatkozó jogszabályi előírások alapján felkért – szakmai bizottság véleményezte és javaslatot terjesztett fel Csák János miniszter felé.
Demeter Szilárd március 6-án kezdi meg főigazgatói munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum élén.
Ezzel kapcsolatban Csák János az Ez itt a kérdés című műsorban az M5 csatornán nyilatkozott részletesebben.
A miniszter elmondta: létrehozzák a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot, amely úgy működik majd, mint egy holding. Hat intézmény fog alátartozni: a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Vendéglátóipari Múzeum.
Demeter Szilárdról elmondta: alapvetően filozófus, de azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióban, nagy intézményrendszert vezetett és aki megtartotta az irodalmi alkotóképességét is.
Mert a kultúra reneszánsz embert kíván. De olyat, aki nemcsak értelmezni képes, hanem megszervezni is képes a világot
– hangsúlyozta a miniszter.
A 10 pályázó egyike azzal a forradalmi gondolattal állt elő, hogy ütőképes intézmény szükséges ahhoz, hogy a magyar örökséget, a magyar identitást megjelenítő, a régészetitől más tárgyi emlékeken keresztül irodalmi emlékekig egyben lehessen megmutatni – mondta Csák János.
Kiemelte: ütőképes, jó intézményrendszerre van tehát szükség, amelytől azt várja, hogy az erőket egyesítve sokkal hatékonyabban tudja majd az átfedéseket megszüntetni, az erőforrásokat összehozni, kifejezni és megjeleníteni a magyar géniuszt.
Szellemi és lelki egzisztenciális válság van, és ha nem lépünk, ha nem hozzuk össze az erőinket, akkor bajban leszünk – mutatott rá.
Csák János kiemelte: egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben hoznak létre egy olyan intézményt, amelynek a vezetője az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét nemcsak egy kiállításban, hanem az év minden napján.
Kifejtette: a kultúra kötődést és tiszteletet is jelent, amelyet versenyképesen kell bemutatni az európai, a magyar emberi kötődéseinket vagy a keresztény kötődéseinket nem támogató alternatív kínálat ellen.
Kitért az úgynevezett térségi programok fontosságára is. Mint mondta, minden helyi közösségben vannak “motoremberek”, akik képesek mozgósítani a többieket, de erre rá lehet segíteni például egy levéltári foglalkozással. Jelenleg 43 járásban vannak ott különféle térségi programjaikkal és áprilistól már 83 járásban lesznek jelen.
Hozzátette: akik a helyi kötődéseket nem becsülik a saját idejükben vagy a múltra visszatekintve, azokat úgy szokták hívni, hogy gyökértelenek. Azok nagy bajban vannak, ugyanis nem lesz, akihez forduljanak.
Beszélt a Határtalanul programról is, amelynek célja, hogy minden magyar középiskolás legalább egyszer a határon túli területekre is eljusson. Hozzátette: a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül rengeteg külhoni programot támogatnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium például a Kolozsvári Magyar Napokat, a Vásárhelyi Magyar Napokat, a Brassói Magyar Napokat.
Az én számomra nincs különbség magyar és magyar között. A Kárpát-medence a mi szálláshelyünk – hangsúlyozta a műsorban a miniszter.
(MTI)
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
