Hideg színek, hűvös lakás?
Persze elugrunk úszni vagy a hét végén az enyhet adó hegyek közé, de esténként mégis csak a saját lakásunkba térünk haza pihenni – gyakran nem túl nagy sikerrel.
Mindannyian hallottunk már a színelméletről, amelynek alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap a lakások, sőt az irodák berendezésében is manapság. A színelmélet egyik legfontosabb alapvetése a színek csoportosítása hideg és meleg árnyalatokra. A szétválogatás nem véletlen, hiszen az egyes színkeveréssel kialakult árnyalatok valóban megváltoztatják a hőérzetünket.
A hideg színek közé azokat az árnyalatokat soroljuk, amelyek a kék alapszín kisebb vagy nagyobb arányú keverésével jönnek létre. Ennek megfelelően az alap színkörön a kékeslilától a sárgászöldig hideg színeket találunk. Ezen kívül bármely színárnyalatnak adhatunk „hideg felhangot” kék hozzáadásával.
Való igaz, hogy ha egy helyiségben hideg színárnyalatú tárgyakat helyezünk el, a benne tartózkodó személyek hőérzetét csökkentjük (természetesen annak ellenére, hogy a valós hőmérsékletet ezek nem csökkentik). Vigyázzunk, mert a fehér, annak ellenére, hogy a hó és a dér színe, nem hideg, hanem semleges szín! Tehát, ha kellemesen hűvös benyomású szobára vágyunk, növeljük a kékes és zöldes színárnyalatok számát, és ha lehet, ezzel párhuzamosan csökkentsük a pirosas és sárgás színek mennyiségét.
Érdemes a színekkel úgy gazdálkodni, hogy minden évszakban jól jöjjünk ki belőle. Az állandó, illetve nagy felületet kiadó falfelületekre alkalmazzunk semleges vagy kevésbé erős színárnyalatokat, amelyeket télen „meleg irányba hangolhatunk”, míg nyáron „hűsíthetünk” az előbbi esetben meleg, az utóbbi esetben hideg színárnyalatú kiegészítők (párnák, takarók, falvédők, függönyök, szőnyegek) alkalmazásával.