Három szúnyog teheti pokollá az életünket - itthon is járványként terjedhetnek rettegett fertőzések
50 őshonos csípőszúnyogfaj van Magyarországon, de úgy tűnik, hogy további három, inváziós fajjal bővült a lista, amik komoly betegségeket terjesztenek. Sokan azt hiszik, a hideg beköszöntével elbúcsúzhatunk az apró vérszívóktól, de ez tévedés. Hogy pontosan mekkora a veszély, senki sem tudja, mivel nem követik figyelemmel az állatok terjedését. A szúnyoggyérítés minden évben megtörténik, de a szakértő szerint ezt is rosszul csinájuk – 24.hu.
A hazai csípőszúnyogok – vagyis azok, akik általában más állatok, illetve az ember vérét szívják – három új tagja a koreai szúnyog, a tigrisszúnyog, és az ázsiai bozótszúnyog, amelyek behurcolt, invazív fajok. A közhiedelemmel ellentétben például a malária közvetítésére eddig is volt itthon megfelelő faj, de egy csomó rettegett trópusi betegség azért nem vetette meg a lábát a mi éghajlatunkon, mert hiányzott a terjesztésére alkalmas szúnyog. Eddig.
A fenti három szúnyog hordozhatja a bőrférgesség, a Nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz vírus, az agyvelőgyulladás, a dengue-láz, a Chikungunya-láz, a Zika-vírus, és több fonalféreg kórokozóját is, csak hogy néhányat említsünk a lehetséges betegségek közül. A klímaváltozás hatására a veszélyes szúnyogfajok élettere növekszik, az áruk és az emberek mozgásával pedig gyorsan eljutnak távoli helyekre is.
Most sem vagyunk biztonságban
Az első hűvösebb őszi napokon a Magyarországon élő szúnyogok védett zugokba húzódnak, dermedt állapotban próbálják átvészelni a telet. Ha azonban a hőmérséklet 15-18 fok közelébe emelkedik megébrednek és bizony rámennek az emberre
– fejtette ki Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott kollégája. A jelen időjárási viszonyok között októberben sem ritka, hogy a hőmérő higanyszála elérje a 15-18 fokot.
A fajok változatos formákban vészelik át a telet: peteként, lárvaként, imágóként, vagy vegyesen. A pete szinte mindent kibír, és invazív fajaink általában így telelnek át, teljesen függetlenítve magukat az eselegesen hideg téltől. A tojásokat öntésterületeken helyezik el, amik akkor éppen szárazak, majd amikor elönti őket a víz, az állatok kikelnek.
Akár két-három évig is életképesek maradnak, tűrik a nyári kánikulát, a téli mínuszokat, a szárazságot, majd amikor megjön a víz, kikelnek. Ezért is figyelhető meg sokszor áradások után szúnyoginvázió: több év »termése« fejlődhet ki ilyenkor egyszerre
– magyarázta Kemenesi.
Senki sem tudja, mi lesz tavasszal
Nem létezik monitoring rendszer, nincs szűrés, egész egyszerűen nem tudjuk megmondani, hogy országosan mely inváziós fajok körülbelül hol és csak nagyjából is milyen mértékben vannak jelen
– vázolta a helyzetet a szakember. Ha a behurcolt fajok eléggé elszaporodnak, akkor az eddigi esetenkénti megbetegedések helyett akár járványos terjedés is jöhet.
A Pécsi Egyetem lokális vizsgálatainak eredményei nem túl bíztatóak: a koreai szúnyog aktívan terjeszkedik a városban – ez a faj szereti az ember közvetlen közelét – míg a másik kettő faj egyedeit ahogy külföldön, úgy nálunk is útmenti pihenőkben, temetőkben találták meg.
Nem mindegy, hogyan irtjuk őket
Európában a kezelt területek 99 százalékában biológiai úton gyérítik a szúnyogokat, nálunk viszont éppen fordított az arány. A kérdést viták övezik: a katasztrófavédelem szerint a használt szerek környezeti ártalma alacsony, Kemenesi Gábor szerint viszont a kémiai irtás rettenetes ökológiai katasztrófákat okozhat. Egy csomó másik fajt elpusztít, és nem is olyan hatékony, mint a biológiai verzió, mivel csupán tüneti kezelést nyújt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
