Gyülekezési törvény: már meg is van az első bírósági ítélet
Október 30-án megszületett az első bírósági ítélet az új gyülekezési törvény kapcsán, miután a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beperelte a Pest Megyei Rendőrfőkapitányságot, amiért megtiltottak egy útblokkoló demonstrációt.
A szakértők szerint a törvénynek vannak előremutató elemei, ugyanakkor a szabadságjogok szempontjából visszalépésnek tekinthető az új szabályozás – számolt be az Abcúg.
A Pest Megyei rendőrök forgalmi okokra hivatkozva nem engedték, hogy Üllő határában a helyi polgárok félpályás forgalomlassító tüntetéssel fejezzék ki, mennyire megkeseríti az életüket a megnövekedett teherautó-forgalom.
A rendőrség arra hivatkozott, hogy a közútkezelő, a közeli logisztikai központot használó cégek és a közlekedésrendészet egyaránt ellenzik a demonstráció megtartását, mert az érintett útszakaszon a demonstráció megtartása nélkül is erős a péntek délutáni csúcsforgalom, a logisztikai központot használó teherautók pedig a KRESZ alapján nem vehetnek igénybe másik utat. A forgalomlassító demonstráció eredményeként összességében főutak kereszteződése bénulna meg, és megnövekedne a baleseti kockázat
– fejtette ki a TASZ, amely a tüntetés szervezőjét képviselte a per során. A Fővárosi Törvényszék jogtalannak minősítette a rendőri tiltást. Indoklásuk szerint a közlekedés rendjéhez fűződő megtiltási ok csak akkor alkalmazható, ha a rendezvény huzamosabb ideig ellehetetleníti a közlekedést, ami ebben az esetben nem állt fenn.
Első alkalommal értelmezte a bíróság az új gyülekezési törvényt, és rögtön azt kellett megítélnie, hogy a törvény egyik legvitatottabb passzusát megfelelően alkalmazza-e a rendőrség. Megnyugtató, hogy a Fővárosi Törvényszék komolyan vette alapjog-védelmi feladatát, és gátat szabott annak, hogy a rendőrség a tiltakozás jogának csorbítására használja ki a túl tág törvényi felhatalmazását
– közölte az ítélet kapcsán Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi programjának vezetője.
Vannak jó elemek az új törvényben, de túl nagy mozgásteret kap a rendőrség
Az október elsején életbe lépett új gyülekezési törvény az 1989-es, ugyanilyen vonatkozású törvényt írja felül. Előremutató eleme, hogy a korábban hatályos szabályozással szemben a jelenlegi lehetővé teszi a spontán vagy sürgős gyűlések szervezését, valamint előírja, mi a teendő versengő tüntetések esetén.
Hegyi Szabolcs szerint ugyanakkor szabadságjogi szempontból aggodalomra ad okot, hogy az új törvény igen tágan fogalmazta meg a tiltási okok körét, ezzel lényegesen nagyobb mérlegelési lehetőséget biztosítva a rendőrség számára.
A törvény a gyülekezések két általános feltételét határozza meg: nem veszélyeztethetik a közbiztonságot vagy a közrendet, továbbá nem sérthetik mások jogait és szabadságát. Hegyi úgy véli, az utóbbi pont kifejezetten a politikusok háza elé szervezett tüntetések ellen került bele a szövegbe.
Az új törvény megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy a rendőrség azt mondhassa – anélkül, hogy a miniszterelnök jogaira kelljen hivatkoznia -, hogy az Orbán Viktor háza előtt tartandó tüntetés a környéken élők magánszférájához való jogait sértené
– vélekedik a jogász, aki szerint a magánszférára való hivatkozás teljesen ellehetetlenít minden demonstrációt, hiszen annak “pont az a lényege, hogy frekventált környéken tartják meg, figyelemfelhívó célzattal, és a tipikus helyszínek mindig körül vannak véve magánlakásokkal”. Hozzátette: nem gondolja, hogy innentől kezdve minden lakott területre szervezett tüntetést megtiltanak, de a szabályozás lehetővé teszi azt, hogy megtegyék.
Azért borúlátó a forgatókönyv a fejemben, mert ez a törvény megengedi a rendőrségnek, hogy önkényes döntéseket hozzon
– mondta Hegyi.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
