Gulyás Gergely: Egy szuperállam kialakításának kísérlete sejlik fel az EU-ban
Ez a szuperállam minél kisebb hatalmat adna a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányoknak, és sokkal többet a brüsszeli intézményeknek – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, a Joghallgatók Önképző Szervezete V. nyári egyetemén.
A Fejér vármegyei Vajtán rendezett esemény harmadik napján Gulyás Gergely az egyetemisták kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy nagy uniformizálási kísérlet zajlik éppen az EU-ban, például migrációs, gender, családpolitikai vagy háborús ügyekben.
A miniszter szerint az unióban vannak nagyszerű dolgok, mint a közös piacok és a határmentesség, ugyanakkor elindult egy rossz mechanizmus, amelyben “tízből kilenc esetben Magyarország és Európa kárára születnek döntések”.
Mérsékelt remény
Gulyás Gergely Magyarország 2024 második félévi uniós soros elnökségével kapcsolatban elmondta, a magyar kormány az egyetlen jelenleg Európában, amely korábban volt már soros elnök, ettől függetlenül mérsékelt remény van arra, hogy gyökeres változásokat indítsanak el, ezért a folyamatban lévő ügyek előmozdítása lehet a fő cél.
Svéd-kérdés
A svéd NATO-csatlakozás ratifikációja kapcsán közölte: eddig azért nem ratifikálták Svédország csatlakozását, mert a svédek az elmúlt években “méltatlan és alaptalan vádakkal illették hazánkat”, ezért előbb ezen kérdések tisztázása szükséges. Rámutatott, hogy Magyarország érdeke egy erős NATO, ami “Svédország gazdagságú” ország csatlakozásával csak erősödne.
“Oroszország nem jelent fenyegetést Közép-Európára”
A tárcavezető az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy nincs reális esély arra, hogy Ukrajna az elfoglalt területeket visszaszerezze és “az is tisztán látszik, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést Közép-Európára, hiszen az elmúlt másfél évben az oroszok nem értek el gyors és átütő eredményeket” úgy, hogy eleinte az ukránok fegyveres segítséget sem kaptak senkitől.
Gulyás Gergely szerint az amerikaiak nélkül biztosan nem lesznek béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között. Úgy vélte, a tartós békéhez “az Ukrajnát támogató nyugati világnak biztonsági garanciákat kell adnia Oroszország felé, de semmiképpen sem NATO-tagságot az ukránoknak”, illetve hosszabb távon békefenntartó katonák állomásoztatása és számtalan hasonló megoldás biztosíthatná a tartós nyugalmat Ukrajnában.
Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka