Esélyünk sincs utolérni az osztrák gazdaságot
A mögöttünk hagyott esztendőben sem történt érdemi változás: Magyarország versenyképességi fordulatára továbbra is várni kell. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői összeállítottak egy 180 pontból álló ötletgyűjteményt, amelyet 2019-ben 300-ra kívánnak bővíteni, de Virágh Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója joggal állapíthatta meg évzáró sajtótájékoztatóján, hogy ha továbbra is elmarad a régen várt fordulat, akkor a gazdasági növekedés üteme lelassulhat – írja a Népszava.
Hiába a bővülés, ha a hatékonyság nem növekszik
2018-ban ugyanis úgy sikerül az évtized legjelentősebb bővülését elérni, hogy nem növekedett érdemben vállalatok termelékenysége, az állami intézmények és a versenyszféra hatékonysága, és további fejlesztéseket kell végrehajtani az emberi erőforrásokkal való gazdálkodásban is – foglalta össze a sürgető tennivalókat a jegybanki szakember.
Ehhez képest az MNB és a kormány tele vannak hurráoptimizmussal
Az MNB azonban – a kormánnyal karöltve – azt az álláspontot képviseli, hogy 2030-ra, vagyis 12 esztendő múlva elérjük a szomszédos Ausztria egy főre jutó bruttó nemzeti termékét (GDP), ami egyúttal a fejlett Európához történő felzárkózásunkat is jelentheti. Ekkor lennénk az eurózóna átlagának 80-90 százalékán, és a kormányzati kommunikáció sokszor hangoztatott vágyálma szerint az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerülhetnénk.
Közelebb jártunk Ausztriához 1970 és 1990 között, mint most
Az Ausztriához történő felzárkózás realitását vizsgálta a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Mire elég 12 év? című tanulmányában is. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától való lemaradásunk lényegesen kisebb volt az 1970-es évek második felétől az 1990-es évekig, mint napjainkban – emlékeztetett a Népszava érdeklődésére Molnár László, a GKI vezérigazgatója. ( A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.) Az 1982-es csúcshoz képest a mélypontot 1997 és 2000 között értük el. A 2008-2009-es gazdasági világválságot követően 2017-ben ott tartottunk, mint 1989-ben, ami az osztrák GDP 53,4 százalékának felel meg. Ennél azonban szomorúbb a helyzetünk, ha a Világbank adataiból indulunk ki – fűzte hozzá a szakember. Ebben az esetben az egy főre jutó folyóáras GDP-t számolják, s így nem érjük el az osztrák fejlettség felét, hanem a harmadánál kisebb szinttel, 28,7 százalékkal kell megelégednünk.
Lehetetlenséget feltételez az MNB
Molnár László felhívta a figyelmet, az MNB a számításait arra alapozta, hogy míg Magyarország töretlenül növekszik, addig Ausztria megreked a mai szinten, ami kizárt. Ami kétségtelenül bizonytalan, hogy ebben az időszakban miképpen alakul az euró/forint keresztárfolyam. Az erősebb forint jobban hozzájárulna a felzárkózáshoz, míg a gyengébb fékezné azt – írja a lap.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
