Elbocsátották a pszichológust, mert cikket írt az egyik budapesti gyermekotthon szomorú körülményeiről
Hárs György Péter korábban három hónapon át dolgozott egy budapesti gyermekotthonban pszichológusként, majd a Magyar Narancsban januárban megjelent a tollából egy beszámoló a munkája során gyűjtött tapasztalatairól. A pszichológus azt állítja, a cikk miatt rúgták ki jelenlegi intézményéből, ahol nevelőként tevékenykedett, ezért a Facebookon fordult ismerőseihez segítségért, hogy új állást találjon – írja a Népszava.
Elkövettem egy nagy hibát. Megírtam a Narancsban a gyermekotthonok állapotait. Ezért most elveszítettem a munkahelyem
– fogalmazott bejegyzésében Hárs. A cikkben többek között arról ír a szakember, hogy a különböző életkorú és nemű gyerekek az összezártság miatt elkerülhetetlenül agresszívvá válnak egymás iránt:
Könnyű elképzelni, mit látnak, mit hallanak egymástól nagyok és kicsik. És hogy miket csinálhatnak meg egymással. A nevelők legtöbbször behunyják a szemüket. Vagy mert belefásultak, vagy mert megszokták, vagy félnek, vagy mert így egyszerűbb. De a mentőautó és a rendőrség csaknem mindennapos vendég. (…) Volt, akit garázdaság, verekedések, volt, akit pszichés állapota miatt kellett elszállítani. – Vagy mert szülni fog
Hárs Györggel körülbelül egy héttel ezelőtt közölte az intézmény, hogy március közepétől nem tartanak rá igényt. Két hónapig volt próbaidőn, de kinevezését már nem írták alá. Elmondásai szerint a gyerekek is csalódottan fogadták a hírt. Az ismerettségi körének köszönhetően már több interjún is volt, így talán lesz munkája, de most már nem állami intézményeket nézeget.
A Népszava megjegyzi, hogy a szociális intézményekben rendszeres gyakorlatnak tűnik a beszédes alkalmazottak eltávolítása. Példaként egy tavalyi esetet említenek: a patalomi szociális otthon az intézményben uralkodó áldatlan állapotokat kiszivárogtató dolgozótól szabadult meg ahelyett a kolléga helyett, aki elismerte, hogy az ő hibája miatt szökött meg egy demens beteg. Az alapvető jogok biztosa szerint a legtöbb bentlakásos szociális intézményében nem, vagy alig tudják teljesíteni a normális működés minimális követelményeit.