Egy mentős elmesélte karrierje legdurvább balesetét
“Az árokpart túloldalán egy fiatal lány hevert a fűben. Kitekert tagokkal, holtan. Sosem fogom elfelejteni”
A közlekedési balesetekről naponta érkeznek a szűkszavú híradások, amelyekben a helyszín és az időpont meghatározása mellett hivatalos nyelvezettel felsorolják a sérülteket. Az alábbi beszámoló egész más: a cikk egy mentős szerző tollából született, aki pályafutása egyik legmegrázóbb balesetét mesélte el.
Egy hideg, januári napon, hajnali háromkor riasztották őt az autópályára, ahol egy személyautó kisodródott az elkerülő szakaszon. A tragédia során ketten is elhunytak, pedig valószínűleg egyetlen mozdulattal megmenthették volna a saját életüket…
“Úgy beszélt rólam a szülésznőnek és a férjemnek, mintha ott sem lennék, vagy ha mégis, akkor fogyatékosként kezelt” – nők, akik ellentmondtak a rendszernek, és végül nem adtak pénzt a szülésért
Egy gyermek nem olcsó mulatság, és a fizetendők lavinája már szinte a fogantatás pillanatában megindul a nőgyógyászati vizsgálatokkal, majd pedig a szülésért is fizetni kell, méghozzá nem keveset. Olyan nő alig akad, aki már előre elhatározza, hogy nem fizet, hiszen gyakorlatilag lehetetlen megkerülni a rendszert. Olyanokból sincs sok, akik úgy tervezték, hogy fizetni fognak, majd a nem megfelelő bánásmód miatt meggondolják magukat. A következő cikkben róluk lesz szó.
Amiről keveset beszélünk, pedig magyar nők ezreinek keseríti meg az életét: a menstruációs szegénység
A fiatal generációnak feltehetően fogalma sincs arról, mekkora vívmány a modern világ részéről az intimbetét és a tampon, de az idősebb korosztály még jól emlékszik arra, milyen vacakolni a vattával és a rongyokkal, amelyek közel sem olyan hatékonyak, mint az erre szolgáló drogériai termékek. A hazai közbeszédben csak mostanában bukkant fel a menstruációs szegénység fogalma, vagyis az a jelenség, amikor egy nő nem tudja finanszírozni a számára szükséges intim higiéniai termékeket. És még mindig nagyon óvatosan beszélünk erről.
Pedig a menstruációs szegénység nagyon is jelen van, és nem csupán a harmadik világbeli országokban, hanem Magyarországon is, és egyáltalán nem csak a hajléktalanok körében. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei Oscar nyertes rövid dokumentumfilmje is ezzel a témával foglalkozott, vagy az, hogy még az Egyesült Királyságban is minden tizedik lány érintett az ügyben. Ebből a cikkből kiderül, mi a helyzet Magyarországon, és mit lehet tenni azért, hogy enyhítsünk a problémán, ami miatt iskolába sem tudnak járni a szegény sorsú fiatalok.
Egyetlen állatfaj van, amit nem tudtak háborúra idomítani az emberek
Az nyilvánvaló, hogy a harckocsik elterjedése előtt hadba kellett vonni az állatokat is, hiszen ők szolgáltak szállítási eszközként. Az már kevésbé egyértelmű, hogy nemcsak a járműveket, hanem a katonákat is helyettesíthetik szőrös, tollas, vagy éppen kitinpáncélos barátainkkal: a delfinektől kezdve a krumplibogarakon át számos faj esett az ember pusztító vágyainak áldozatául a harctéren.
Ebből a cikkből megtudhatod, hogyan használták – és használják – fel az állatokat háborús célokra, valamint azt is, hogy melyik az a faj, amelyik gyakorlatilag tojik az utasításokra, és hiába próbálták, nem tudták bevetni őket.
Ezeket a vizsgálatokat rendszeresen érdemes kérni a háziorvostól, még akkor is, ha semmi se fáj
“Minden nap egy alma az orvost távol tartja” – állítja a mondás, amelynek igazságtartalmát nem kívánjuk sem cáfolni, sem támogatni, de abban biztosak vagyunk, hogy a laborvizsgálatokkal tényleg jót teszünk az egészségünkkel, még ha az orvost nem is tartjuk távol.
A laboratóriumi vizsgálatok a legalapvetőbb diagnosztikai eljárások, amelyek roppant fontos alapot szolgáltatnak a klinikai döntésekhez. Ezek közül jó néhányat érdemes rendszeresen elvégeztetni, panaszmentesség esetén is, ugyanis bizonyos problémákat létfontosságú időben felismerni. Ide kattintva megtudhatod, mik azok a vizsgálatok, amiket minden évben kérned kellene a háziorvosodtól egészséged érdekében.
Milyen a magyar ivóvíz minősége?
Itthon a lakosság jelentős része ásványvíz-párti, olyannyira, hogy sokan egyáltalán nem hajlandóak csapvizet inni. Azt, hogy ez mekkora műanyagfelesleggel jár, most gondolatban tegyük félre, és koncentráljunk csupán a következő kérdésre: tényleg rossz a csapvíz?Ebben a cikkben egy biológus kalauzol végig a jó ivóvíz ismérvein, a szennyezések forrásán, és elárulja a lényeget is, vagyis azt, hogy akkor most mégis milyen minőségű víz folyik a hazai csapokból.
Less be Lili és Robi lakásába, egy igazi pesti otthonba, amelyről nem is sejtenéd, hogy nem a belvárosban, hanem Kőbányán található
Farkas-Zentai Lili egy magazin főszerkesztője, párja, Farkas Róbert pedig grafikusként tevékenykedik. Ez a cikk az ő gondosan berendezett otthonukat mutatja meg, amely Kőbánya régi, elfeledett polgári negyedében található.
Íme Magyarország legszebb vasútvonala
Valószínűleg nem a mai lesz az a dicsőséges nap, amikor felkerekedsz kirándulni, mivel a legtöbb helyen felhők borítják az eget, és esik az eső. Ha azonban mégis mehetnéked van, ajánlunk egy olyan túrát, amelynek során garantáltan nem fogsz megázni: kattins ide, és nézd meg a legszebb hazai vasútvonalat, amelyről egy csomó érdekesség is kiderül a cikkből.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
