Egy életen át együtt – 49 éve házasok Koltai Lajos és felesége
Koltai Lajos, egyik legismertebb operatőrünk egész életében egy nőt szeretett. Feleségével még a középiskolában ismerkedtek meg.
Bordás Katalin így emlékezett vissza a Délmagyar interjújában:
„Volt az iskolájában egy filmszakkör. Filmet forgattak, és engem valaki ajánlott az egyik szerepre. Óbudán, a Schmidt kastélynál történt a találkozó. Amikor odaértem, a fűben egy csomó kamasz fiú heverészett. Kiugrott közülük a férjem, és közölte, hogy ő lesz a film operatőre és rendezője. Már ott elindult egy barátságszerű kettőnk közt. Ebből lett hat év udvarlás, aztán amikor befejezte a főiskolát, összeházasodtunk.”
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, érdemes művész ma ünnepli 72. születésnapját.
Két évvel korábban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy több mint 70 film és 70 év áll mögötte, de ő nem olyan ember, aki megáll csak azért, mert egy gyönyörű pálya van mögötte. Tele van tervekkel és van jövőképe.
Nagyon hamar kezdett el önállóan dolgozni, hiszen már a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán megkezdődött kapcsolata a Balázs Béla Stúdióval és itt rengeteg ismert filmet csinált jó rendezőkkel.
Olyan jelentős magyar filmrendezőkkel dolgozott együtt, mint Gothár Péter (Megáll az idő), Gábor Pál (Angi Vera), Dárday István (Jutalomutazás, Filmregény) és Maár Gyula (Déryné, hol van?). Fordulópontot jelentett életében a Szabó Istvánnal való közös munka: “35 évünk van benne, ha nem több. Elképesztő pályát töltöttünk együtt” – hangsúlyozta.
Együttműködésükből olyan klasszikusok születtek, mint a Bizalom, az Oscar-díjas Mephisto, majd a trilógia további két része: a Redl ezredes és a Hanussen, aztán az Édes Emma, drága Böbe, a Találkozás Vénusszal, A napfény íze, a Szembesítés, a Csodálatos Júlia és a Rokonok.
Az 1980-as évek közepétől dolgozott az Egyesült Államokban is, itt fényképezte többek között a Ha a férfi igazán szeret és A gyönyör rabjai című filmeket. Az olasz Giuseppe Tornetore rendezővel készítette Az óceánjáró zongorista legendája című filmet, majd a Monica Bellucci főszereplésével forgatott Malenát.
Első filmjét 2004-ben rendezte az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből, az operatőr Pados Gyula volt. Következő filmje rendezőként három évvel később az Este volt, amely Susan Minot világsikerű regénye alapján készült, s olyan sztárok játszották a főszerepet, mint Glenn Close, Meryl Streep és Vanessa Redgrave.
Koltai Lajos szerint egy gyermekkori élmény hatására dőlt el, hogy élete a vizualitás irányába megy el. Mint mondta, a vizualitás a világ legnagyobb üzenete, az egyetlen dolog, amit még nem tudtunk “megrongálni”. A körülöttünk lévő természet nagyon sok szépséget hordoz – mutatott rá, hozzáfűzve: ahhoz, hogy ezt valaki képbe tudja fogni és továbbítani a nézőknek, olyan szemre, agyra és belső gondolkodásra, érzékenységre van szükség, amely képes észrevenni a mások számára észrevétlen vagy érdektelen dolgokat.
Számára a filmkészítésben a kép az üzenet és nem a dialógus. A filmjeiben mindig jelen van a melegség, érződik a család szeretete, de ahhoz, hogy a képekkel tudjon foglalkozni, az érzékenységen túl a neveltetés és az iskola is meghatározó volt. Mint mondta, elképesztő tanári kar volt körülötte, amelynek tagjai kinyitották a diákok szemét a világra, megmutatták, mit kell megnézni belőle.
Forrás: MTI
Címlapfotó: MTI – Szigetváry Zsolt
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
