Eddig, eddig, eddig vagyok! - emlékszel még, ki mondogatta?
Esztergályos Cecília Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, akit a színpadon, filmvásznon és a televízió képernyőjén egyaránt imádnak a nézők.
Hatvan éve van a színpadon, balerinaként kezdte pályáját, ám úgy hozta a sors, hogy elkezdett forgatni, és rájött, hogy többféleképpen tudja kifejezni magát, ha meg is szólalhat, ezért elvégezte a színművészeti főiskolát is.
Táncművészként 1961-ben, színművészként 1968-ban kapott diplomát. Klasszikus balett szakon végzett, de a Pécsi Balett szólótáncosaként, alapító tagjaként a modern balett műfajában kezdte pályáját. Ezután fedezte fel a film, ám tánctudását színészként a mai napig tudja kamatoztatni.
Felidézve pályája kezdetét, balett-táncosként az 1960-as operaházi koncertjükre emlékezett szívesen, színészi karrierje indulásaként pedig az 1961-es Te című alkotást és Szabó Istvánt említette, aki elindította filmes pályafutását. Ezt követően a kor más ismert rendezőivel is forgatott. Ebben az időszakban készítette a Tücsök, A pénzcsináló és Az aranyfej című filmeket.
A színművészeti főiskola elvégzése után Kazimir Károly talált rá, akinek sokat köszönhet. “Gyeplőt adott a kezembe, és azt mondta, rohanjon! Olyan biztatást adott, amit sokszor nem kaptam meg, mert nem értettek hozzám a főiskolán. Ő viszont értette a nyelvemet és látta bennem, azt, aki vagyok” – fogalmazott a Thália Színházban töltött 17 éves időszakról.
Szívesen emlékszik Szörény Rezső 1981-es Boldog születésnapot, Marilyn! című filmjére is, amellyel San Remóban elnyerte a legjobb női alakítás díját. Szintén díjjal jutalmazták Zsombolyai János Vámmentes házasság című filmjében játszott szerepéért. Kiemelte Gothár Péter Ajándék ez a nap című 1979-es alkotását is, amelyben egészen más oldaláról mutatkozhatott meg.
A Thália Színházbeli évek után 1984-től – egy veszprémi kitérővel – a Nemzeti Színház tagja volt, ahová Vámos László és Sík Ferenc szerződtette, emellett Kerényi Imre rendezéseiben is játszott.
A Família Kft. című televíziós sorozat forgatása különleges időszak volt számára. “Imádtam. Nyolc és fél évig szerves része volt az életemnek. A Nemzeti Színházat hagytam ott a sorozatért” – emlékezett az 1990-es évek elején indult, Gát György és Szurdi Miklós nevéhez fűződő Família Kft.-re, amelyre nagyon büszke.
Amikor befejeződött a sorozat, öt évig szabadúszóként dolgozott, számos színházi és filmes feladatot vállalt, és ebben az időben próbálta ki a kerámiázást és a festést.
Mint mondta, a színészi pályán a legfontosabb az alázat, a kitartás, a hit és a szeretet, nemcsak a szakma, hanem a partnerek iránt, hiszen mindig nagyobb sikere van a darabnak, ha egymás kezét fogva, egymásnak adva a labdát játszanak a színészek. “Egyedül nem megy. A színház társasjáték” – fogalmazott, hozzátéve, hogy jó szerepet, jó rendezővel, jó helyen mindig szívesen játszik.
Szabadúszóként eltöltött évei után, 2005-ben Léner Péter rendező szerződtette a József Attila Színház társulatához, amelynek hat évig volt tagja, ezután Dörner György hívta az Újszínházba.
Forrás: MTI
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
