Csokit vagy csalunk
A világ számos országában meghonosodott, angolszász eredetű Halloween ünnepe, melynek elnevezés az angol All Hallows’ Eve kifejezés rövidülése. Magyarul mindenszentek előestéjét jelenti. A feltehetőleg kelta eredetű ünnep az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló között félidőbe esett. Az ősi kelták ekkor ünnepelték az újévet. Ezzel elkezdődött az év “sötétebb” fele, egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év eme legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között. Azért, hogy a bolyongó lelkek ne szállják meg az élőket, a házakban kioltották a tüzet, és ijesztő ruhákban próbálták elriasztani a holtakat.
Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódott. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal “ékesített” lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.
A Halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki az óceánon túlra és vitték magukkal szokásaikat, legendáikat is.
A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. A Halloween ma főként a gyerekek képzeletét ragadja meg, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, különféle jelmezeket öltenek, amelyekben házról házra vándorolva csokit kérnek. A felnőttek számára is rendeznek jelmezes partikat, tartanak felvonulásokat, a mulatság éjszakai bárokban folytatódik egészen hajnalig.
Napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, az utóbbi években több helyen Halloween-programokat és partikat is szerveznek.
Forrás: MTI
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
